Nélkülük nincs jövő: a beporzók kerültek fókuszba a Rovartani Konferencián | DEBRECENI EGYETEM

A szakmai programot – amelynek idén is a Nagyerdő szívében a Zoo Debrecen szolgált otthonául – 2021-ben rendezte meg először a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézete azzal a céllal, hogy fórumot teremtsen a Kárpát-medencében folyó alkalmazott rovartani kutatások bemutatására, valamint lehetőséget biztosítson a szakmai párbeszédre és együttműködések kialakítására. A konferenciát az első négy évben online formában tartották, majd a növekvő érdeklődésnek és a személyes találkozások iránti igénynek köszönhetően 2025-ben már jelenléti formában rendezték meg, amelyet idén is folytattak.

- A rovarok mindig elhanyagolva szerepelnek különböző természetvédelmi, agrár- és egyéb konferenciákon. Ezért mi egy másfajta megközelítést választottunk: a rovarokat állítottuk a középpontba, és erre építettük fel a gyakorlati jelentőséggel bíró témákat. A rendezvény egyik legfontosabb pozitív hozadéka a személyes jelenlét, aminek köszönhetően nem csupán előadások váltják egymást, hanem a szakemberek valóban személyesen konzultálva tudnak a jövő felé nézni – emelte ki Nagy Antal, a DE MÉK Növényvédelmi Intézetének egyetemi tanára, a konferencia szervezőbizottságának elnöke. 

Szanyi Szabolcs, az intézet adjunktusa, a szervezőbizottság társelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a konferenciának minden évben volt egy súlypontos tematikája. 

- Az idei évben azért a méhek lettek, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a beporzásra mint ökoszisztéma-szolgáltatásra, ami által számunkra olyan kézzelfogható eredményeket produkálnak ezek a rovarok, mint például a különböző gyümölcsök. A klímaváltozás és egyéb emberi tevékenység hatására a polinátorok populációja évről évre csökken. A szakirodalmi adatok alapján a virágos növények közel 86 százaléka valamilyen beporzót igényel, és bár hangsúlyosan a méhekre gondolunk a beporzók kapcsán, de más rovarrendek tevékenysége is ide sorolható, például a nappali és éjjeli aktivitású lepkéké – ismertette.

A konferenciát megnyitó Stündl László dékán a biológiai sokféleség jelentőségét hangsúlyozta.

- A rovarok világa az egyik legszínesebb a Földön, és nagyon sok hasznos képviselőjük van. Ezek a sokszor észrevétlen élőlények közvetlenül vagy közvetve mind hatással vannak életünkre. Mindenki azt gondolja, hogy csak a méhek azok, akik a földi életet lehetővé teszik, de szerencsére vannak mások, akik ebben tudnak segíteni: a „nem szeretem állatok”, a poloskák, a csípőszúnyogok és társaik, akik a városi lakosságnak megnehezítik a mindennapjait. Az ilyen szakmai rendezvények hozzájárulnak a környezeti változások megértéséhez is: felhívják a figyelmet arra, hogy milyen a körülöttünk lévő élővilág, milyen változások következnek be és hogyan lehet segíteni a pozitív folyamatokat vagy éppen megállítani a negatívat – fogalmazott a dékán.

Stündl László egy kéréssel is fordult a szervezőkhöz: a közérthető eredményeket tegyék közzé a lakosság számára is, ezzel szolgálva az egyetem harmadik missziós tevékenységét, az edukációt.

A konferencia első előadását Serbán Zsuzsanna zoopedagógus tartotta Állatkertünk szerepe a beporzók védelmében és a szemléletformálásban címmel.

- 2025-be csatlakoztunk egy nemzetközi LIFE-pályázathoz, ami a beporzó rovaroknak a védelmére irányul. Ez egy szemléletformáló projekt, amiben közelebb próbáljuk hozni az emberekhez a beporzók védelmét. A cél az, hogy a látogatók – különösen a fiatalok – megismerjék és megszeressék ezeket az élőlényeket, megtanulják felismerni a beporzókat és azt, hogy ők hogyan tehetnek azért, hogy minél több beporzó legyen a saját környezetükben. Az, hogy mi együtt tudunk működni az egyetemmel, ez ebben a projektben is nagyon hasznos, hiszen nekik olyan tudásanyaguk van rovartani szempontból, ami minket is nagyon jól kiegészít – ismertette Serbán Zsuzsanna.

A fórum programja a beporzókon túl a rovartan számos más területét is érintette: szó esett többek között kártevő bagolylepkék szaporodásbiológiájáról, faunisztikai és biogeográfiai kutatásokról, erdővédelmi problémákról, valamint a modern, mesterséges intelligencián alapuló technológiák alkalmazásáról is. A konferencia ismét bizonyította, hogy a rovartan nemcsak szűk szakmai terület, hanem a mezőgazdaság, a természetvédelem és a társadalom egésze szempontjából is kulcsfontosságú tudományág.

A tanácskozás a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar, a Nagyerdei Kultúrpark, a HUN-REN ATK, valamint az MTA-DAB Mezőgazdasági Szakbizottság Növényvédelmi Munkabizottsága közös szervezésében valósult meg, a szervezők célja, hogy a közeljövőben nemzetközi szintre emeljék a konferenciát.

Sajtóközpont - ÓA