Debrecen iskolaváros jellegéhez nagy arányban hozzájárul az egyetem, mivel az itt tanuló hetvenezer diákból több mint harmincezren felsőoktatási hallgatók, emellett az egyetemi fenntartású óvodákba, általános -és középiskolákba is háromezren járnak – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár a DTV új podcast-sorozatának május 20-án, szombaton adásba került, harmadik epizódjában.
- A hallgatói létszám a szolgáltatási igényeket is meghatározza a városban. A Debreceni Egyetemre járók többsége nem debreceni, és arányaiban kevesen kaphatnak kollégiumi férőhelyet, a többség az albérleti piacot veszi igénybe. Hozzájárul ez is a debreceni ingatlan- és albérleti árak alakulásához. Ezen a téren nemcsak a városnak, az egyetemnek is szüksége van ingatlanfejlesztésre. Nyilván a szolgáltatók is érzik a hallgatók jelenlétét: egy korábbi, több mint 10 évvel ezelőtti felmérés alapján több tízmilliárd forint bevételt jelentenek Debrecennek, ma ez már jóval több lehet. Az összeg egy része az egyetemen jelentkezik önköltség formájában, a többi az albérleti piacon, a közlekedésben, az éttermekben, a boltokban és egyéb szolgáltatóknál csapódik le – sorolta Bács Zoltán.
A kancellár úgy fogalmazott: a fiatal közösség meghatározza Debrecen arculatát, olyan dinamikus jelleget ad a városnak, ami segíti a befektetői döntéseket. A dinamizmus mellett mérvadó, hogy az oktatási rendszer az óvodától egészen a felsőoktatásig elérhető, amire lehet építeni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyetemen már a 2000-es években, de különösen 2010 után elindult az a törekvés, hogy több legyen oktatási intézménynél. Ennek jegyében a magyar felsőoktatásban egyedülálló módon olyan vállalati infrastruktúrát fejlesztett ki maga körül, aminek köszönhetően a jogi működési modellváltáskor előnyből indulhatott a többi intézményhez képest.
- Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Debreceni Egyetemnek volt elsőként ipari parkja Magyarországon, ami 2001-ben még 25 hektár volt, ma már 75 hektár. A két betelepült ipari szereplő mellett a park nagy részén saját vagy partnerekkel közösen megvalósított beruházásokat működtetünk vagy fogunk működtetni piaci alapon. Ennek volt első eleme a tavaly elkészült Innovációs Központ, azóta pedig három beruházás folyik: a pilot üzem, a nemzeti oltóanyaggyár és a Gyógyszerésztudományi Kar új épülete egy középüzemmel. Mindezzel kinyílik az egyetem az oktatáson, a kutatáson és a hagyományos betegellátáson túl egy olyan piaci irányba is, ami Amerikában teljesen bevett, és Nyugat-Európában is vannak rá példák, de a lengyelek és a csehek is előttünk tartanak. Azt gondolom, ez lesz egy új kitörési irány a következő tíz évben – hangsúlyozta az intézményvezető.
A kancellár a tudásközponti szerep kapcsán kiemelte: az utóbbi 8-10 évben jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a különböző képzési és kutatási irányok összekapcsolódjanak Magyarország leszélesebb képzési és tudományos spektrumával rendelkező intézményében. A humánerőforrás fontosságát szemléltetve elmondta: a 12 ezer egyetemi dolgozó közül 2 ezren tudományosan felkészült oktatók, kutatók, akik az utánpótlás-nevelést is kiemelt fontosságúként kezelik. A Debreceni Egyetem abban is különleges, hogy 24 doktori iskolájában 1300 doktorandusz képzi magát, ők jelentik a jövő utánpótlásának bázisát.
A podcast-beszélgetés kitért az egyetemen működő komplex betegellátó- és egyben tudományos-oktató rendszerre is.
- Debrecenben és a berettyóújfalui kórház integrációjával a vármegyében is gyakorlatilag csak az egyetemen lesz fekvőbeteg-ellátás. Emellett a városi járóbeteg-ellátás, sőt július 1-től a debrecenin kívül a megyei védőnői szolgálat is az egyetem keretein belül működik majd. Számos szakmaterület országosan egyedülálló, olyan ellátást tesz lehetővé a rendelkezésre álló eszközök és az orvosok szakértelme miatt, hogy az ország bármely pontjáról és határon túlról is érkeznek betegek. Büszkék vagyunk a felkészült orvos teamekre, én azt gondolom, a mai magyarországi körülményekhez képest a debreceni betegellátás kiemelkedő – fogalmazott Bács Zoltán.
Az egyetem közösségi élete is téma volt a Nagyváros podcastban, ezzel kapcsolatban a kancellár megjegyezte: az intézmény kiemelt figyelmet fordít a több mint 45 ezres közösség, a dolgozók és a hallgatók kulturális lehetőségeire. Az utóbbi 10-15 évben talán még inkább felerősödött ez a folyamat, ezért készült el a ’90-es évek második felében a Lovarda, majd a Kazánház, a Klinika Mozi, az elmúlt években pedig a Nagyerdei Stadionban a Hall, az Unifit, ami mind egy tudatos rendszerfejlesztés része. Ezt követően a sport terén is hasonló fejlődés indult és gyakran vissza is igazolják a hallgatók, hogy többek között ezek a tényezők is hozzájárultak intézményválasztásukhoz.
- A 2000-es évek közepén kezdtünk bele az egyetem sportkoncepciójába. Az elmúlt 15-17 évben a DEAC-ból Magyarország egyik legnagyobb klubja lett létszámában, szakosztályaiban, és eredményességben is óriásit léptünk előre. Csapatsportágakban magyar bajnoki címek, kupagyőzelmek születtek, büszkék vagyunk a DEAC hálózatára. Fontos ugyanakkor számunkra a DVSC is, Pallagon az akadémia területét az egyetem adta át erre a célra és az akadémia cégében is tulajdonos az egyetem. A DEAC működését hangoljuk a DVSC-vel, a város vezetésével együtt sikerült kialakítanunk egy olyan rendszert ezen a téren is, ami nem látható sehol máshol az országban – emelte ki Bács Zoltán.
A kancellár sporthoz kötődő személyes érzéseiről és élményeiről is beszél a podcast zárásaként. A teljes beszélgetés az alábbi linken érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=-QBP0_Ffen4
Sajtóközpont - TH
