A kötetben a szerző a viking korra vonatkoztatva elsősorban azt vizsgálja, milyen hatással voltak a sztyeppe népei a skandináv-rusz kultúra fejlődésére, változására, elsősorban a fegyverek, a viseletek, valamint az azokon alkalmazott díszítőelemek tükrében.
- A nemzetközi kiadás különleges értékét az adja, hogy a bölcsészettudomány terén igen ritka, hogy egy fiatal szerző doktori disszertációját felhasználva egy rangos kiadó a művet monográfiaként jelentesse meg – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Bárány Attila, aki a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetőjeként egyben a korábban PhD tanulmányokat folytató Katona Csete témavezetője is volt.
A BTK Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi Tanszék vezetője hangsúlyozta: bár a középkornak erről a korai korszakáról viszonylag kevés tudományos munka született hazai viszonylatban, a témának van magyar vonatkozása is, pontosan emiatt volt hiánypótló a kutatómunka és ezért is jelentős a nemzetközi érdeklődés a mű iránt.
Katona Csete a Debreceni Egyetemen folytatott PhD tanulmányaival párhuzamosan elsajátította a norvég nyelvet, hogy jobban megismerhesse az ógermán irodalmat és kultúrát, emellett ösztöndíjasként Izlandon végezte el az „izlandi tudományok” mesterkurzust, ahol a világ legnevesebb szakértőitől szerezhetett újabb ismereteket a viking kultúráról.
- A disszertáció, illetve a kötet megírásához a kutatómunkát nagyban nehezítette, hogy kevés a fennmaradt forrás, amit tovább bonyolít, hogy ezek nagyon változatos középkori nyelveken - ókeleti szláv, perzsa, arab, latin, görög, óészaki - maradtak fenn – avatott be a kutatómunka részleteibe Katona Csete, aki a vikingek magyarsághoz fűződő kapcsolatát is kutatta.
Mint fogalmazott: ennek két fázisát lehet elkülöníteni, az egyik a honfoglalás előtti időszak, amikor a magyarok még a sztyeppén mozogtak, elsősorban Kelet-Európának a Fekete-tengertől északra lévő területén, a vikingek nagyjából ekkor telepedtek meg Kijev környékén. A másik fázis pedig a honfoglalás utáni korszak, a Kárpát-medence északi kapcsolatrendszere, elsősorban a Szent István uralkodása alatti időkben.
- Hazai és nemzetközi szinten is nagyon kevesen foglalkoznak ezzel a témakörrel, de mostanában érezhető a középkor-tudományban egy fellendülés, egyre inkább előtérbe kerülnek a keleti témák, vagyis az, hogy Európa igazából milyen kapcsolatokat tartott fenn keleten. Ezért úgy gondolom, hogy a Londonban most megjelent kötet beleillik ebbe az irányzatba – hangsúlyozta Katona Csete.
A fiatal tanársegéd most elsősorban a tanításra koncentrál, de emellett maga is tanul: második PhD fokozatának megszerzésén dolgozik a Közép-európai Egyetem doktorandusz hallgatójaként.
De természetesen a vikingeket sem felejtette el, hiszen a debreceni Déri Múzeum „Vikingek a Kárpát-medencében” című kiállításának megrendezését történész-szakértőként segítette.
Azt, hogy a Routledge kiadónál megjelent „Vikings of the Steppe” című kötetet mikor adják ki Magyarországon is, még nem lehet tudni, arra azonban a szerző ígéretet tett, hogy hasonló témában, közérthető, népszerűsítő olvasmányként hamarosan kézbe vehetik az olvasók a viking-magyar kapcsolatokról szóló ismeretterjesztő művét.
Sajtóközpont – BZs
