Pekár Imre gépészmérnök 1838. december 8-án a felvidéki Rozsnyón született, 1864 és 1874 között Debrecenben, a manapság a Füredi úti nagyáruháznak helyet adó területen álló István gőzmalomban dolgozott.
Veres Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja és a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának elnökségi tagja a koszorúzáskor felidézte: Pekár Imre 1876-ban forradalmi találmánnyal jelentkezett a Szabadalmi Hivatalnál. Felfedezésének lényege, hogy ha különféle lisztek néhány grammját egymás mellé fatáblácskákra helyezik, szabad szemmel is jól látszik a színük közötti eltérés. Még szembeötlőbb a különbség, ha a mintákat vízbe mártják. Az eljárások mindmáig tájékoztatják a molnárt az őrlés rész- és végeredményéről, a liszt tisztaságáról, korpamentességéről. Ezt az eljárást világszerte a mai napig alkalmazzák és pekározásnak nevezik.
- A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara ezért Pekár Imréről nevezte el a kiemelkedő mérnöki életműért, teljesítményért adható díját – ismertette Veres Sándor.
Kocsis Imre, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar tudományos dékánhelyettese az ünnepségen kiemelte: a városban az elmúlt években végbement jelentős iparfejlesztés új helyzetet teremtett.
- A technikus- és a mérnökképzés ma modern környezetben zajlik, ami lehetővé teszi, hogy a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok támogatásával lépést tartsunk a technológia gyors fejlődésével. A debreceni képzőhelyek minden szinten biztosítják a szakembergárdát a vállalatok számára, a szakmunkásoktól a kutató-fejlesztő mérnökökig. Bízunk benne, hogy az ipar-város-egyetem együttműködés keretében a termelés kiszolgálásáról egyre nagyobb hangsúly kerül a fejlesztésre, az innovációra a magyar és a multinacionális vállalatoknál egyaránt – jelentette ki Kocsis Imre.
Úgy vélte: debreceni fejlesztő központok létrehozása teremtheti meg a lehetőséget arra, hogy napjainkban is olyan kimagasló eredményeket érjünk el, mint Pekár Imre a saját korában. A dékánhelyettes kitért arra is, hogy a Műszaki Kar azzal tiszteleg az egykor Debrecenben alkotott világhírű mérnök előtt, hogy a 2024-ben akkreditált és 2025-ben elindult Gépészeti Doktori Iskoláját róla nevezte el.
- A debreceni mérnökképzés akkor tud kiemelkedni a környezetéből, ha az innovációt helyezi a fókuszba és a jelenlegi technológia kihívásai mellett a jövőre is koncentrál. A Debreceni Egyetem együttműködik a kutatást, a fejlesztést és az innovációt előtérbe helyező vállalatokkal, így a nálunk végzőknek lehetőségük van elhelyezkedni ilyen cégeknél – fogalmazott Kocsis Imre.
Hozzátette: azt tűzték ki célul, hogy a Műszaki Kar középtávon regionális tudásközponttá váljon, ehhez megfelelő alapot termet a megújult oktatási és kutatási infrastruktúra, közte az új Járműipari Kutatóközpont.
A Gépipari Tudományos Egyesület országos elnöksége nevében felszólaló Mankovits Tamás – aki egyben a Pekár Imre Doktori Iskola törzstagja, illetve a DE Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék vezetője is – arról beszélt: nagyon büszke arra, hogy az emlékműhöz évre évre vissza tudnak térni és adózhatnak Pekár Imre munkássága előtt.
Molnár Gábor, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgató helyettese arról számolt be, hogy Pekár Imre nemcsak a pekározást találta fel, hanem több olyan malomipari újítása is volt, amit ma is használ a cég.
Sajtóközpont - OCs