Milyen hatásai lehetnek az aktív életmódnak a fokozott egészségügyi kockázattal élőkre, és az mennyiben javítja életminőségüket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Debreceni Egyetem szakemberei a 2017-ben indult kutatásukban.
- Egy multidiszciplináris projektben vizsgálhattuk a Kelet-Magyarországon élők életminőségét, ez egy olyan jelentős terület, amelyen – az elmúlt öt év vizsgálatai eredményei szerint – van még mint javítanunk. A projekt sikeres végrehajtásával további programokat, fejlesztéseket indíthatunk, ilyen lehet egy kompetencia központ létrehozása, amely segítené a megkezdett munka folytatását – tájékoztatott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a szerdai projektzáró rendezvényen.
A kutatási és fejlesztési programban a Debreceni Egyetem partnere volt a Szegedi Egyetem. A projektben a Klinikai Központ, az Általános Orvostudományi-, a Gazdaságtudományi-, és a Bölcsészettudományi Kar, valamint a Sporttudományi Koordinációs Intézet szakemberei vettek részt.
Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke kifejtette, hogy napjainkban a megelőző, preventív medicina egyre hangsúlyosabb szerepet kap a klinikai gyakorlatban.
- A program része volt a kardiovaszkuláris betegségek, például a népbetegségnek számító szívritmuszavarok kezelésének és megelőzésének vizsgálata. Kutatásainkban foglalkoztunk az újraélesztés sikerességét befolyásoló tényezőkkel is. Vizsgálataink szerint a szív bal kamrai izomzatának megvastagodása nagyban rontja a beavatkozás eredményességét – fejtette ki a Klinikai Központ elnöke.
Szabó Zoltán kiemelte, hogy a projekt során beszerzett elektrokardiográfiai eszközök egyaránt meghatározó szerepet kapnak a további kutatásokban és a betegek ellátásában.
- Az ismert szív- és érrendszeri rizikófaktorok – a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, az elhízás – időben történő felismerése segítheti a súlyosabb megbetegedések megelőzését, és ez által elkerülhető a szövődmények kialakulása. Így nem csak az élet mennyiségét, hanem az élet minőségét is pozitívan befolyásolják. Kutatásaink szerint a társadalom egészségi állapota tovább javítható rendszeres szűrővizsgálatokkal, a fokozott egészségügyi kockázattal élők kiemelésével, kivizsgálásával és kezelésével – hangsúlyozta Páll Dénes, a Klinikai Központ elnökhelyettese, a projekt szakmai vezetője.
A programban több mint 10 ezer ember egészségi állapotát mérték fel, közülük háromezer magasabb rizikófaktorú beteget hívtak be kivizsgálásra, és több mint 200 páciens vizsgáltak részletesen.
A szakemberek komplex szakértői team – orvos, dietetikus, szakedző, testnevelő – bevonásával, 12 hónapos nyomon követéssel személyre szabott „életmódváltó” programot állítottak össze. Kifejlesztettek egy úgynevezett „sport-biotechnológia kittet” a sportteljesítmény-vizsgálatok modellezésére és elemzésére, továbbá speciális terápiás kezeléseket és „sport antiaging” modellt dolgoztak ki.
A pályázatban egyéni- és csapatsportágakra speciálisan kifejlesztett, számítógéppel vezérelt sport-pszicho-diagnosztikai teszteket is végeztek. Emellett a program része volt a lakosság egészségmagatartásnak és annak gazdasági hatásainak feltérképezése, továbbá az élelmiszer-marketing és az egészséggazdaság területén végzett kutatások.
A program elősegítette a DE kutatóinak tudományos, szakmai előmenetelét, közülük többen szereztek professzori fokozatot. A kutatás eredményeiről számos tudományos közlemény és publikáció jelent meg nemzetközi szaklapokban.
A kutatási és fejlesztési program a GINOP-2.3.2-15-2016-00062 azonosító számú, „Életminőség fejlesztése Kelet-Magyarországon: Táplálkozás-, teljesítménybiológiai és biotechnológiai experimentális kutatások és eszközfejlesztések a humán megbetegedések megelőzésére és kezelésére” című projekt keretében, több mint 1 milliárd forint támogatásból valósult meg.
Sajtóiroda - ÉE
