A konferenciára – amely a neveléstudományi szakterület legnagyobb országos eseménye – szinte valamennyi hazai egyetemről, emellett külföldről, többek között Németországból, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából összességében több mint 500 résztvevő regisztrált.
Az Országos Neveléstudományi Konferencia a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pedagógiai Tudományos Bizottság rendezvénye, amelynek az első években az MTA volt a helyszíne, később minden évben más intézmény és város fogadta be, és amelyet a Debreceni Egyetem immár negyedik alkalommal szervezhetett meg.
- Legutóbb 2020-ban a világjárvány miatt virtuálisan láthattuk vendégül a hazai neveléstudomány képviselőit, ezért külön öröm számunkra, hogy 2024-ben személyesen és nem csak online formában köszönthetjük önöket – fogalmazott köszöntőjében Bocsi Veronika, a DE GYGYK docense, a konferencia elnöke.
A DE stratégiájának egyik kiemelt területe a pedagógusképzés, amely jelenleg az egyetem 13 kara közül 9-en folyik valamilyen formában. Meghatározó szerepet játszik a BTK és a GYGYK, ahol a tanárképzés, a pedagógia, a neveléstudomány, valamint a kora gyermekkor pedagógiája, a gyógypedagógia és a szociálpedagógia területein folytatnak tudományos kutatásokat az oktatók és a PhD-hallgatók.
- A jóllét és a válságok témaköre napjaink társadalmaiban egyre hangsúlyosabbá válik, hiszen a mai élet dinamikája folyamatosan új kihívások elé állítja az egyéneket és közösségeket. A válságok nem csak gazdasági és politikai szinten jelennek meg, hanem az egyének mentális egészségét is próbára teszik – mondta megnyitójában Bartha Elek.
A DE oktatási rektorhelyettese kiemelte: a szakmai találkozó aktualitását az adja, hogy a neveléstudomány kiemelt szerepet játszik a jóllét és a válságok kezelésében, mivel az oktatás az egyik leghatékonyabb eszköz a társadalmi kohézió és a mentális egészség támogatásában. A neveléstudomány több területen adhat válaszokat a jóllét és a válságok kihívásaira, ezt tükrözi a most kezdődő tanácskozás tematikai gazdagsága is, ezért az itt elhangzottak jelentős lépések lehetnek abban, hogy az oktatásban rejlő lehetőségek minél jobban hozzájáruljanak ahhoz, hogy a jövő egyénei és közösségei képzettebbekké, innovatívabbakká váljanak, ellenállóbbak legyenek a krízisekkel szemben.
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság konferenciája a neveléstudománnyal foglalkozó oktatók, kutatók tudásmegosztásának színhelye, amely a résztvevők közül sokak számára kínálja a tudományos munkába való bekapcsolódás első lehetőségét, rendszeres részvétellel pedig mára a kutatói pálya szerves részévé vált.
- A társadalmi jóllét egyre bonyolultabbá és többdimenzióssá válik, ezért különösen fontos, hogy közösen gondolkodjunk az oktatás és nevelés kihívásairól a válságokkal terhelt világunkban. Az elmúlt években számos kihívásnak kellett megfelelni – többek között a Covid járvány, a háborús konfliktusok és a klímaváltozás okozta nehézségeknek –, ami befolyásolta és jelenleg is befolyásolja a mindennapokat, a nevelés, oktatás területén is érezteti hatását, ezért elengedhetetlen a tanítás és tanulás módszereit, céljait és tartalmát újragondolni – emelte ki megnyitóbeszédében Gortka-Rákó Erzsébet.
A DE GYGYK dékánja hangsúlyozta: a konferencia célja, hogy teret biztosítson a neveléstudományok területén megjelenő aktuális kutatási eredmények bemutatására, ami részben választ adhat a nevelés, oktatás terén felmerülő kérdésekre.
- Arra bátorítom önöket, hogy tapasztalataikat, kutatási eredményeiket és jó gyakorlataikat osszák meg egymással, hiszen mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi jóllétet szolgáló nevelés, oktatás rendszerét építhessük, fejleszthessük – zárta beszédét a dékán.
A rendezvény társszervezője, a BTK nevében Takács Levente dékánhelyettes is üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Mint fogalmazott: a szervezők olyan témát választottak, amely egyrészt régi múltra tekint vissza, másrészt időszerű is, pedig ez nem lehetett könnyű feladat, hiszen jelen alkalom egy olyan konferenciasorozat éppen aktuális eseménye, amelyet már 2001 óta folyamatosan rendez meg az MTA bizottsága.
- Egy ilyen rendezvénynek – úgy gondolom – nagyon is megfelelő helyszín egy egyetem, ahol oktatás és kutatás szerves egységben kapcsolódik össze. Ezen belül pedig a Bölcsészettudományi Kar, amely a neveléstudományi kutatások és doktori képzések meghatározó központja a régióban és országosan egyaránt, örömmel biztosított helyet a tanácskozás szekcióinak – emelte ki Takács Levente.
Az Országos Neveléstudományi Konferenciák minden évben a pedagógia más-más témaköreit hangsúlyozzák és járják körül. Ebben az évben a központi témaköröket – jóllét és a válságok – úgy választották ki a szervezők, hogy azok reflektáljanak a pedagógia és az iskolák legnagyobb kihívásaira.
A szombaton záruló rendezvényen 37 szimpóziumon, 48 szekcióban és hat poszterszekcióban vehetnek részt az érdeklődők.
Sajtóközpont – BZS
