A Debreceni Egyetem (DE) Főépületének Aulájában tartott tanácskozáson a mediáció, a békéltetés és a választott bíráskodás legújabb kihívásait és tendenciáit vizsgálták a szakemberek.
Szikora Veronika, a házigazda DE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) dékánja nyitóbeszédében arra emlékeztetett, hogy az alternatív vitarendezés intézményesített formáin túl fontos az azt jellemző szemlélet és attitűd átadása az egyetemi hallgatók számára.
- Karunkon a jogászképzésben kötelezően választható tárgy keretében oktatunk alternatív vitarendezést és néhány éve a végzett jogászoknak lehetőségük nyílik az alternatív vitarendező, közvetítő szakjogász képzésen ismereteiket gazdagítani – ismertette Szikora Veronika dékán.
A résztvevőket köszöntötte Gulyásné Birinyi Ildikó, a Magyar Jogász Egylet Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének elnöke is, aki hangsúlyozta: a konferencia kiváló alkalom arra is, hogy a témában nem jártas érdeklődők is bepillantást nyerhessenek az alternatív vitarendezés világába.
Turcsánné Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke és a Magyar Jogász Egylet Fejér Vármegyei Szervezetének alelnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy már a Pallas Nagylexikon 1896-os kiadásában is megtalálható a közvetítő kifejezés, amely alatt nemcsak az államok között felmerülő viszály rendezését, hanem a békés megoldáskeresést és a jószolgálatot is értjük. A közvetítés meghatározása manapság ennél jóval szélesebb Magyarországon, az alternatív vitarendezésbe a békéltetés és a választott bíróság tevékenysége is beletartozik.
Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a Magyar Jogász Egylet elnöke írásban megküldött előadása kitért arra is, hogy Magyarországon ma már több mint 1500 regisztrált mediátor szerepel az Igazságügyi Minisztérium hivatalos jegyzékében. Hozzátette, hogy a mediáció napjainkban olyan új területeken is megjelent, mint például a család, a gazdaság, az online tér, az iskola, az intézmények, valamint a munkaügyek.
- A tapasztalatok szerint a mediáció során létrejött megállapodások 85-90 százalékát a felek maradéktalanul betartják. Az így kialakított megoldások stabilabbak, tartósabbak és a valós igényekhez jobban igazodók, mint azok a döntések, amelyeket egy külső hatóság kényszerít rájuk. A mediáció sajátos ereje abban is megmutatkozik emellett, hogy azokban az ügyekben, ahol végül megállapodás ugyan nem születik, a folyamat mégis pozitív hatást tud kifejteni. A felek kommunikációja javul, az ellenséges hangulat csökken, és sok esetben sikerül olyan közös kiindulópontot találni, amely egy későbbi egyezség alapjául szolgálhat – fogalmazott Trócsányi László.
Korhecz Tamás, a Szerbiai Alkotmánybíróság bírája, az UNION Egyetem professzora a szerbiai alternatív vitarendezésről tartott előadást.
A konferencia angol nyelvű szekciójában a müncheni I. Regionális Bíróság bírája, Katalin Tözsér, az izraeli nyugalmazott bíró, választott bíró, aktív mediátor, Avi Zamír és a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, Székely János ismertették országuk alternatív vitarendezési gyakorlatát, kiemelve az eltérő szabályozási modellek és intézményi keretek tapasztalatait.
Az előadássorozatban Nochta Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem professzora, Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, valamint a DE ÁJK oktatói: Hajnal Zsolt docens, Rab Henriett docens és Bihari Erika adjunktus elemezték a gazdasági jogvitákkal kapcsolatos, valamint a pénzügyi békéltetés, a fogyasztóvédelem, a munkajog és a nemzetközi beruházási választott bíráskodás alternatív vitarendezési lehetőségeit és aktuális kérdéseit.
A nap végén egy online szekció keretében olyan új területek kerültek előtérbe, mint a legitimitás és a beleegyezés kérdésének vizsgálata a mesterséges intelligencia által támogatott döntőbírósági eljárásban, valamint a mongol alternatív vitarendezés jogi keretei és kialakulóban lévő gyakorlata.
A szekció előadói közös álláspontként fogalmazták meg a konferencia zárásaként, hogy az alternatív vitarendezés a 21. századi jogrendszerek egyik kulcsfontosságú területe, amely a bírósági eljárások tehermentesítése mellett a társadalmi bizalom építésében is egyre nagyobb szerepet játszik.
Sajtóközpont - OCs