Az egyetemi vezető a sporttal kapcsolatban kiemelte a Debreceni Egyetem karain folyó kutatásokat, tevékenységeket, a Sporttudományi Koordinációs Intézet szerepét és az egyetemi egyesületet, a DEAC-ot, amely ma már az ország ismert sportklubjai közé tartozik. Az eredményekről szólva hozzátette: hét sportágban versenyeznek első osztályban a DEAC csapatai, számos szakosztály nyert már magyar bajnoki címet, kupagyőzelmet. A több mint háromezer igazolt sportolóból ötszázan az intézmény hallgatói, köztük például Senánszky Petra, Battai Sugár és Osváth Richárd, de a sportoló debreceni egyetemisták táborát gyarapítják a Liu fivérek is. A sikerek és eredmények mellett a DEAC mára már branddé vált - emeli ki a kancellár.
A sportklub fejlődése kapcsán egészen a kezdetekig tekintenek vissza a beszélgetésben. Bács Zoltán felidézi, hogy a 2006-ban alapított egyetemi gazdasági társaságban tulajdoni hányadot juttatott az intézmény az egyesületnek, majd megkezdődött annak a komplex szervezeti struktúrának a kialakítása, amely megfelelő keretet tud adni az azóta több tucatnyira bővült különféle sporttevékenységnek.
- A jogszabályoknak és elszámolási rendszereknek megfelelve idővel egyes tevékenységek jogilag különböző szervezetekhez kerültek, külön alcéget kellett létrehozni például a jégkorong akadémiának, a futballcsapat működtetéséhez, a kosárlabda akadémiának. A DEAC tehát valójában egy védjegy, amit az egyetem levédett, és átadta használatra a DEAC-rendszernek, gazdasági társaságoknak, egyesületeknek – összegezte a kancellár.
Bács Zoltán hozzátette: a legfontosabb, hogy az emberek, a családok szeretik a DEAC-ot, sokan már belenőttek az elmúlt másfél évtizedben, ebből a szempontból az amerikai felsőoktatási sportmodell nagyon is jól működik Magyarországon.
Az interjú másik témája a modellváltás, aminek legfontosabb hozadékaként a kancellár kiemelte: a változás lehetővé teszi, hogy a piaci kihívásokra az egyetem piaci válaszokat adhasson. Az előzmények között felidézi, hogy az egyetem már a 2000-es, de leginkább a 2010-es években számos céget alapított, ami a piacszerű működés kezdetét jelentette.
- A teljes körű megfelelést a piaci kihívásokra egy olyan megoldás hozta meg, ahol a döntések távolabb kerülnek az államtól, de a hallgatók állami támogatott státusza megmaradhat és a működés rugalmassága biztosítható. Ez alapján jött létre a Debreceni Egyetem esetében is a közérdekű és közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, az állami közfeladat-ellátási megrendelések mellett pedig az intézmény megkapta tulajdonba azt az állami vagyont, amiben eddig is működött. Így ma a Debreceni Egyetem tulajdonosa annak az infrastruktúrának, amiben korábban vagyonkezelőként működött – fejtette ki az egyetemi vezető.
A fenntartó alapítvány működési kereteit ismertetve a kancellár hangsúlyozta, hogy az nincs állami tulajdonban, az állam megalapította, majd az alapítói jogokat átadta magának az alapítványnak, ami tulajdonosi és fenntartói jogokat gyakorol, az ingatlanok, vagyontárgyak ugyanakkor az egyetem tulajdonát képezik. Az alapítvány kuratóriuma a stratégiai döntések előkészítésére, meghozatalára évente 20-24 alkalommal ülésezik, Kossa György elnök pedig stratégiai és nemzetközi tudományos tanácsadó testületet is létrehozott.
A beszélgetés röviden kitér mindemellett az energiaválság egyetem működésére gyakorolt hatására, valamint az elmúlt időszakban befejeződött beruházásokra – többek között a Learning Centerre, az E-sport Központra és az Innovációs Központra.
A cikket a Figyelo.hu oldalon olvashatják el teljes terjedelemben.
Sajtóközpont - TH
