A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Intézetének kutatói évek óta vizsgálják a hazai futballmérkőzések látogatottságát. 2023-as kutatásukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért nem járnak NB I-es futballmérkőzésekre az egyébként potenciális nézők. Az akkori tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka soha nem volt labdarúgómeccsen. A korábbi kutatás folytatásában azt vizsgálták, hogy a különböző klubok szurkolói miért járnak meccsre.
- A labdarúgás központi szereplői a nézők, hiszen ha vannak a stadionokban nézők, és lelkesen szurkolnak a csapataiknak, az nemcsak a jegybevétel miatt fontos, hanem azért is, mert jelenlétükkel, az általuk keltett hangulattal emelik a sportszolgáltatás értékét. Ilyenkor a szponzorok is szívesen fektetnek be a sportba, hiszen a fogyasztóiknak szánt üzenetük így sok helyszíni és a televízió előtt ülő nézőhöz eljuthat. A közvetítő társaságok is azokat a mérkőzéseket közvetítik a legszívesebben, amelyek iránt nagy a helyszíni érdeklődés is. A nézőközönség a merch termékek legfőbb célcsoportja, vagyis a futballból származó bevételek kiindulópontja a helyszíni néző – ismertette Bácsné Bába Éva intézetigazgató, a GTK dékánhelyettese.
A kutatásban résztvevő másik szakember, Balogh Renátó adjunktus elmondta: az utóbbi években azt tapasztalják, hogy nincsenek tele a stadionok, ez indította őket arra, hogy megvizsgálják, miért járnak a szurkolók meccsre, és hogyan lehetne még több nézőt kicsábítani a stadionokba.
- Vizsgálatunk mérőeszközének az észak-amerikai környezetben, Kim és Trail által kidolgozott SMSC-t, vagyis a sportfogyasztók motivációs skáláját választottuk. Mivel mások a magyar társadalmi, kulturális viszonyok, a skálát a magyar viszonyokhoz adaptáltuk, és H-SMSC-nek neveztük el – részletezte a kutató.
Vizsgálatuk során minden NB I-es együttest megkerestek, illetve azok közösségi média felületein fellelhető szurkolói csoportjait is. Sok klubtól kaptak segítséget, biztatták követőiket, hogy töltsék ki a Debreceni Egyetem kutatóinak kérdőívét.
- Az is megesett, hogy egy-egy DVSC-meccsen bekéredzkedtünk a vendégszektorba, és kértük az ellenfél szurkolótáborának közreműködését. Minden együttes szurkolóitól voltak válaszadóink, azonban három csapat esetében a kitöltők száma jóval elmaradt a többitől, így kilenc NB I-es egylet drukkereinek véleményét vizsgáltuk. Több, mint 1600 válaszadónk volt, akiknek a nyolcvan százaléka főként középkorú, illetve fiatal férfi, azaz igazán hitelesen képviselték a futballkövetők társadalmát. Hasonlóan átfogó vizsgálatra még 1995-ben került sor. Érdekes eredménynek számít, hogy a mi mintánk alapján kiderült, a korábbiakhoz képest megváltozott a szurkolói bázis összetétele, eltolódott a magasabb végzettségűek irányába – adott betekintést Bácsné Bába Éva.
A vizsgálat főbb eredményeiről szólva Balogh Renátó kifejtette, hogy a válaszadó szurkolók összességét tekintve, a „belső” motiváló tényezők közül a lojalitás a csapattal, a velük való azonosulás volt a legfontosabb, ezt a közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus és a szórakozás követte. A „külső” motívumok közül a stadionban uralkodó jó hangulat, a létesítmény adottságai és a sport látványossága emelkedtek ki.
- Mivel elégendő kitöltésünk volt az egyes csapatok szurkolótáboraitól, felmerült bennünk, hogy külön-külön, csapatonként is elemezzük eredményeinket. Az volt az előzetes várakozásunk, hogy kiderül majd, melyik csapat hogyan tudja megszólítani látens követőit, bevonzani őket a stadionba. A DVSC és a DVTK szurkolói számára a lokálpatriotizmus a legfontosabb, míg a Fradisták számára ez a legkevésbé fontos, ők a legmagasabbra a csapattal való azonosulást értékelték. Ez az eredmény szépen mutatja, hogy a nagy megyeszékhelyi csapatok követői a helyi értékeket tartják szem előtt, illetve azt is, hogy az FTC szurkolói nemcsak a főváros 9. kerületéből kerülnek ki, hanem ez a csapat történelmi hagyományok miatt is, országos követői bázissal rendelkezik – magyarázta a professzor.
A kutatás egyértelműen megmutatta: a látványosság a legtöbb csapatnál a második legfontosabb motiváló erő abban, hogy kimenjenek a szurkolók a meccsre. A siker az FTC, az Újpest és a Fehérvár szimpatizánsai számára kiemelt jelentőségű.
- A hangulat a DVTK, az Újpest, valamint az FTC szurkolóinál szerepelt még az élmezőnyben. A kisebb városok csapatainál, a Paksnál, a Mezőkövesdnél és a Kisvárdánál a szórakozási lehetőség kapott magasabb értéket, ami azt mutatja, hogy ezekben a kisebb helységekben a szórakozási paletta is szűkebb, így nagyobb esély van rá, hogy szabadidő eltöltéseként a meccset válasszák. Ezeknek a csapatoknak a nézői kiemelték a létesítmény és a hirdetések jelentőségét is. Vagyis sikerült igazolnunk, hogy nincs „bevált recept” más-más csapatok követői, más-más okból döntenek a mérkőzéslátogatás mellett – összegzett Balogh Renátó.
Bácsné Bába Éva úgy véli, eredményeiket a futballklubok hasznosíthatják, alkalmazhatják klubfilozófiájuk, stratégiájuk kialakításában. A Sportgazdasági és -menedzsment Intézet vezetője kijelentette, várják a csapatok megkeresését, ha további részletekre kíváncsiak.
A teljes kutatás a következő linken érhető el:
https://epa.oszk.hu/00000/00017/00324/pdf/EPA00017_kozgazdasagi_szemle_2024_3_325-343.pdf
Sajtóközpont
