- Ha a bölcsészettudományról beszélünk, elsőként a könyv jut eszembe, de nem szükséges feltenni a költő kérdését, miszerint „Ment-e a könyvek által a világ elébb,”, hiszen adott a válasz. A bölcsészek teszik a dolgukat, tanítanak, kutatnak, komoly tudományos munkát végeznek, amelynek eredményeiről, sikereiről is szól a mai rendezvény – mondta köszöntőjében Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese.
Az ünnepi programban elsőként a kar két új akadémikusának munkásságát méltatták. Debreczeni Attila és Hoffmann István professzorokat idén választotta levelező tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia.
Debreczeni Attila „Kommentár és medialitás – Töprengések az új elektronikus Filológiai Lexikon kapcsán” címmel ismertette az MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai kutatócsoport munkájával létrehozott adatbázist.
– Fontos volt számunkra, hogy olyan, a tanulásban-tanításban, kutatómunkában egyaránt használható gyűjteményt tegyünk közzé, amely – elektronikus volta miatt – elsődleges forrás lehet a hallgatók számára – fogalmazott az akadémikus.
Hoffmann István „Megismerhetők-e a Kárpát-medence XI. századi nyelvi viszonyai?” címmel egy viszonylag ismerethiányos tudományos terület vizsgálatát mutatta be.
– Mindez természetesen inspirációt is adhat a téma intenzív kutatására, ugyanakkor arra sarkall, hogy a pontosabb megismeréshez bővítsük forrásainkat és újítsuk meg módszereinket is – mondta Hoffmann István.
Ezt követően a 2019. évi Pefőfi S. János publikációs díj kitüntetettje, Tóth Máté - aki Linguistic Metonymy: Implicitness and Co-Activation of Mental Content című könyvével érdemelte ki az elismerést – ismertette nyertes munkáját.
Az ünnepség zárásaként Keményfi Róbert, a Bölcsészettudományi Kar dékánja osztotta meg gondolatait az ünnepi ülés résztvevőivel.
- Miközben a környező világgal behatóan és nagy eredményeket felmutatva foglalkoznak a természettudós kollégák, a bölcsészettudományok képviselőinek feladata az, hogy az emberről, az emberi viszonyokról, az emberi kultúráról folytassanak vizsgálatokat, tegyenek közzé racionális belátáson alapuló, igazolható ismereteket – fogalmazta meg a kar hitvallását beszédében Keményfi Róbert.
Az előadásokat, az elért eredményeket méltatva kiemelte: A jövő generáció kutatói, tudósai e falak között sajátítják el szakmájuk, hivatásuk alapjait, teszik meg a kezdeti lépéseket választott életpályájukon.
Hangsúlyozta a külföldi tanulmányutak, konferenciákon való bemutatkozások, nemzetközi publikációk jelentőségét, amelyek támogatásához a BTK már két éve működteti sikeresen a Tudományos Alapot.
- Ebben az évben 29 oktató 52 nemzetközi konferencián vett részt a következő országokban: Olaszország, Spanyolország, Oroszország, Franciaország, Portugália, Németország, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, India, Anglia, Finnország, Bulgária, Románia, és tartott ezen országokban idegen nyelvű előadást – sorolta az eredményeket a dékán.
Keményfi Róbert végezetül bejelentette, hogy hosszas előkészítő munka után létrejött a Borbély Szilárd Alkotói Szabad Szemeszter ösztöndíj, amely a kar költségvetési lehetőségeinek megfelelően segít abban, hogy a kutatómunkák eredményeként született értekezéseket végleges formába öntsék a kar oktatói.
Az ünnepi ülés baráti találkozóval zárult a Főépület Aulájában.
Sajtóiroda - BZs
