- Két, az egyetem, a város és az ország érdekében a legpozitívabb értelemben megfáradt arisztokrata szegélyezi az intézmény bejáratát, Klebelsberg Kunó mellett az egykori névadó, Tisza István szobra, amelyet egykor a volt vallás- és közoktatásügyi miniszter avatott fel az akkori központi épület előtt – kezdte ünnepi beszédét Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a gróf Klebelsberg Kunó halálának évfordulóján tartott szerdai megemlékezésen.
A néhai kultuszminiszternek hatalmas szerepe volt a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem felépítésében, ennek elismeréseként a Debreceni Egyetem 2018-ban állított szobrot, amely Kisfaludy Strobl Zsigmond Tisza Istvánt ábrázoló műalkotása mellett kapott helyet a Főépület előtti téren.
- Klebelsberg gróf munkássága rendkívüli jelentőségű, hiszen Trianon után ő fogalmazta meg azt, hogy az elszakított nemzetrészek összekötőjeként, kulturális fáklyájaként két egyetemi városnak kell világítania, ez Debrecen és Szeged. Az ő zsenialitásának köszönhető, hogy az akkor erősen korlátozott hadseregfejlesztés miatt megmaradó forrásokat jelentős részben az oktatásra és a felsőoktatásra fordította. A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem első tanévében, 1914-ben 300 hallgatóval kezdte meg munkáját. A jól mutatja a fejlődést, hogy ma már 30 ezernél is több a Debreceni Egyetem diákságának létszáma – hangsúlyozta az egyetemi vezető.
Szilvássy Zoltán kiemelte: Klebelsberg Kunónak óriási szerepe volt abban, hogy a két nagy bástya, a debreceni és a szegedi egyetem hatalmas fejlődésnek indult a két világháború között, aminek a legfőbb hozadéka, hogy a felsőoktatás mára a legszélesebb kör számára érhető el.
- Intézményünk sikerét mutatja, hogy 400 helyet léptünk előre Times Higher Education legújabb ranglistáján és azt gondoljuk, hogy ez a fejlődés töretlen lesz. Tisza és Klebelsberg nyomdokain nagynak, bölcsnek és okosnak érezhetjük magunkat. De ne felejtsük el, hogy ez a nagyság csak azért lehetséges, mert olyan óriások vállán kapaszkodhattunk, mint Tisza István és Klebelsberg Kunó – zárta ünnepi beszédét Szilvássy Zoltán rektor.
A megemlékezésen az intézmény, a fegyveres testületek mellett helyi és országos szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobránál a Debreceni Egyetem előtti téren.
Klebelsberg Kunó jelen volt a Főépület alapkőletételénél is 1927. június 3-án, ő tette az egyik első – jelképes - kalapácsütést az építkezésen a „Törhetetlen hittel a vallás, az erkölcs és a művelődés nevében” mondat kíséretében. Neki köszönhető, hogy az 1. világháborút követően folytatódhatott a klinikatelep félbe maradt építkezése, és jelen volt annak 1927. október 17-i zárókő-letételi eseményen is, amelyet összekapcsoltak az egyetem akkori névadója, Tisza István szobrának avatási ünnepségével. 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján a Díszudvar adott otthont az épület ünnepélyes avatásának, amelyen mint vendég, megjelent gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi kultuszminiszter is. Az egyetem 1927-ben köszönetét az intézmény érdekében végzett munkásságáért díszdoktori cím odaítélésével fejezte ki.
Sajtóközpont - BZs
