A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Top 50 Kutatási Infrastruktúra” címet adományozott a Magyar Celluláris Képalkotó (Cellular Imaging Hungary), illetve a Magyar Orvosi és Preklinikai Képalkotó (Medical and Preclinical Imaging Hungary) szolgáltató laboratóriumoknak, amelyek egy európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (Euro-BioImaging European Research Infrastructure Consortium) akkreditált magyarországi csomópontjai (Node).
- Az orvosbiológiai kutatásban az egyedi molekulák szintjétől a teljes szervezetig terjedő képalkotó módszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be. A technológiának a felbontásban, az adatmennyiségben és az adatfeldolgozás módszereiben tetten érhető ugrásszerű fejlődése és sokfélesége tette szükségessé, hogy nem csak hazai, de európai szinten is kiválóságon és munkamegosztáson alapuló együttműködés jöjjön létre a képalkotó szolgáltató laboratóriumok között. Az Euro-BioImaging célja biológiai (mikroszkópos) és orvosi képalkotó eljárások hozzáférhetővé tétele az orvosbiológiai kutatásokat végző kutatók számára – ismertette Vámosi György, a DE ÁOK Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet tudományos főmunkatársa, aki mindkét infrastruktúrát képviseli az Euro-BioImaging Board-ban.
A node-okat több intézmény (DE, SE, ELKH SZBK, Femtonics Kft, PTE Szentágothai Kutatóközpont, Scanomed Kft, ELKH ATOMKI) közösen hozta létre a Debreceni Egyetem koordinálásával. Az Általános Orvostudományi Karon a Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Damjanovich Szolgáltató Laboratóriumában, valamint az Élettani Intézetben és az Anatómiai Intézetben található műszeregyüttes tartozik a mikroszkópos képalkotó node-hoz.
- A node-ok nyílt hozzáférést és szakértői segítséget biztosítanak a mikroszkópos és orvosi képalkotó eszközökhöz és módszerekhez az akadémiai és ipari szférából érkező hazai és európai felhasználóknak. A node-ok a korábbi évek GINOP-pályázatainak is köszönhetően világszínvonalú műszerekkel és számos eljárásban több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A magyar képalkotó laboratóriumok sokéves építkezését ismeri el a kitüntető cím – hangsúlyozta Szöllősi János, a DE ÁOK Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet professzora, aki a magyar mikroszkópos képalkotó infrastruktúrát képviseli az európai szervezetben.
Az orvosi és preklinikai képalkotó node-hoz tartoznak a Nukleáris Medicina Tanszék, a Scanomed Kft. és az ATOMKI képalkotó eszközei.
A Nukleáris Medicina Tanszéken elsősorban radioaktív izotópot tartalmazó vegyületek, radifarmakonok vizsgálatával foglalkoznak. Kisállatokban például azt elemzik, ezek hogyan oszlanak el a szervezetben, valóban oda kerülnek-e ahová azokat szánják. Egyetemi kutatásokat is végeznek, és gyógyszercégek megrendelésére is dolgoznak.
- A cégeknek van egy gyógyszermolekulájuk, amiről nem tudják pontosan, hogy ha bejuttatják a szervezetbe, az hová fog eljutni, hol fog feldúsulni, mert nem biztos, hogy rendelkeznek megfelelő analitikai módszerekkel. Megkeresnek minket, mi megjelöljük a molekulát radioizotóppal, amit ki tudunk mutatni. A megjelölt molekulát bejuttatjuk a kísérleti állatba, és látjuk, hogy milyen szervekben és hogyan dúsul. Információt kap tőlünk a cég arról, hogy a molekulájuk a testben valóban eljut-e oda, ahová szánták, ha például, egy agyi receptort céloznak, akkor tényleg odakerül-e a gyógyszermolekula. A kapott információk birtokában lehet majd továbblépni a humán vizsgálatokba – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Trencsényi György, a DE ÁOK Orvosi Képalkotó Intézet Nukleáris Medicina Tanszék vezetője és Hajdu István adjunktus, aki a magyar orvosi és preklinikai képalkotó infrastruktúra képviselője az európai szervezetben.
A node-ok számos kiemelkedő orvosbiológiai tudományos eredményhez járultak hozzá az érintett intézetekben.
- A versenyképes orvosbiológiai kutatásokhoz a jól képzett, innovatív kutatókon kívül világszínvonalú kutatási eszközökre is szükség van. A Debreceni Egyetemen létrejött kiváló kutatási infrastruktúra páratlan lehetőséget ad nemcsak hazai, hanem nemzetközi kollaborációk kialakítására is. A kutatócsoportok együttműködése megsokszorozza a kutatómunka hatékonyságát, reális esélyt ad kiemelkedő eredmények elérésére – jelentette ki Mátyus László, a DE ÁOK dékánja.
Kiemelt cél, hogy a jövőben is lépést tartsanak a műszerek és módszerek fejlődésével, és aktívan hozzájáruljanak az alap- és alkalmazott kutatások sikerességéhez.
Sajtóiroda- CzA
