Hogy bírják a stresszt a gombák?

Miként határozza meg egy gombafaj stresszgénkészlete a stressztoleranciáját? Az aszpergillózis gombás fertőzés kórokozóinak viselkedését vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja. Az eredményeket a mikológia egyik vezető folyóiratában publikálták.

A legyengült, vagy nem megfelelő immunrendszerrel rendelkező, azaz immunkomprimált betegeknél nagyon gyakran alakulnak ki gombás fertőzések. Évente világszerte több mint 300 ezer embernél diagnosztizálnak invazív aszpergillózist; bizonyos betegcsoportoknál még megfelelő kezelések mellett is 50-96 százalékos a halálozási arány. A megbetegedések 90 százalékáért egyetlen gombafaj felelős. A Debreceni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a több mint 300 aspergilus-faj közül, miért éppen az Aspergillus fumigatus okozza a legtöbb egészségügyi problémát.

- Minden élőlény alapvető tulajdonsága, hogy képes alkalmazkodni a folyamatosan változó környezetéhez. Amikor a gombák stresszválaszait vizsgáltuk, akkor tulajdonképpen arra a kérdésre kerestük a választ, miként képesek idomulni az őket érő negatív hatásokhoz, ahhoz a környezethez, ahol élnek – ez lehet egy fermentor, egy élelmiszerraktár, vagy az emberi szervezet. Ha a testünket megtámadja egy gomba, akkor a hagyományos eljárás az, hogy megpróbáljuk elpusztítani a fertőzést okozó mikrobát. Elképzelhető azonban olyan megoldás is, hogy nem a gomba elpusztítására törekszünk, hanem megakadályozzuk, hogy alkalmazkodni tudjon az emberi szervezetben uralkodó speciális körülményekhez – fejtette ki Emri Tamás, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének docense.

A kutatás két éve kezdődött, amikor a tanszék munkatársainak közreműködésével elkészült az elemzéshez nélkülözhetetlen három adatbázis. Az egyetem szakemberei ezek szintézisére alapozták a vizsgálatot. Az első, már korábbi adatbázis 18 Aspergilus gombafaj genomszekvencia-adatait tartalmazza. A másik a potenciális gombastresszgéneket, azaz a gomba stresszválaszainak kialakításában közreműködő géneket azonosítja. A harmadik adatbázis pedig a genomszekvenált Aspergilus fajok stressztolerancia-adatait rendszerezi, megmutatja, hogy melyik stresszhatást milyen mértékben képesek elviselni a gombák.

- Egy, a kutatókat régóta foglalkoztató kérdésre kerestünk választ, miszerint: hogyan határozza meg egy gombafaj stresszgénkészlete a gomba stressztoleranciáját, azaz tudunk-e következtetni a stresszgénkészlet összetételéből arra, hogy melyik stresszhatást milyen mértékben képes elviselni egy gombafaj – mutatott rá Emri Tamás.

A vizsgálatok meglepő eredményt hoztak, kiderült, hogy a stresszgénkészletből következtetni lehet a gomba rokonsági kapcsolataira, mivel a stresszgénkészlet megváltozása új fajok kialakulásához vezethet, arra azonban nem, hogy milyen stressztolerancia-tulajdonságokkal rendelkezik egy gombafaj.

- Ez egy megdöbbentő eredmény, hiszen pont az ellenkezőjét vártuk. Kijelenthetjük, hogy a vizsgált gombáknál nem az a meghatározó tényező, hogy milyen stresszgénjeik vannak, hanem hogy miként szabályozzák azok működését. Ez azt is jelenti, hogy az Aspergillus fumigatus-nak nincs szüksége speciális génekre ahhoz, hogy alkalmazkodjon az emberi szervezethez; egy egyszerű Aspergillus-stresszgénkészlettel is életben tud maradni. Ez rossz hír, mert így a speciális gének kikapcsolásával nem tudjuk gátolni a gombák alkalmazkodását. Helyette a génműködés szabályozását irányító folyamatokra kell összpontosítanunk, és ezek blokkolásán keresztül gátolnunk a gomba adaptációs folyamatait. A jelátviteli hálózatok működésének megértése kulcsfontosságú lehet a gombás megbetegedések gyógyítása szempontjából is – jelentette ki Emri Tamás.

A kutatás a mikológia egyik vezető folyóiratában, a Studies In Mycology-ben jelent meg "Duplications and losses of genes encoding known elements of the stress defence system of the Aspergilli contribute to the evolution of these filamentous fungi but do not directly influence their environmental stress tolerance" címmel.

Sajtóiroda - TPL