Magyarországon minden második ember szívbetegség vagy szélütés miatt hal meg. Orvosok, mentőtisztek, sürgősségi ápolók tudhattak meg többet a hirtelen szívhalállal kapcsolatos legújabb kutatásokról a Debreceni Egyetemen.
A hirtelen szívhalál, aminek évente körülbelül 15-25 ezer ember esik áldozatul, az esetek többségében a munkaképes férfiakat sújtja. A halálesetek nagy része utcán, közterületen történik, ezért kulcsfontosságú, hogy a lakosság tisztában legyen az újraélesztés alapjaival, és ezt szükség esetén alkalmazni is tudja.
A Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker, valamint az Intenzív Terápiás/Resuscitációs munkacsoportjai, a Magyar Oxyológiai Társaság, a Debreceni Egyetem ÁOK Gyermekgyógyászati Intézete, illetve Sürgősségi Orvostan és Családorvostan Tanszéke emiatt rendezett tudományos ülést Hirtelen szívhalál 2017 címmel június 16-án, pénteken. A tanácskozáson több mint 120 orvos és 60 szakdolgozó, - többségük mentőtiszt vagy sürgősségi ápoló - vett részt.
A továbbképzésen bemutatták a legújabb tudományos eredményeket. Lőrincz István főszervező, a Debreceni Egyetem docense elmondta, hogy az egyik új módszer a közvetlenül bőr alá beültethető defibrillátort érinti, amit korábban műtéti úton, a nagy erekbe vezető elektródokkal helyeztek be.
- Gyakorlatilag ez most már úgy működik, hogy mindössze néhány kis metszésen keresztül ültetik be az elektródokat és a kis készüléket – magyarázta Lőrincz István.
A mostani ülés fontosságát azzal is magyarázta a Debreceni Egyetem docense, hogy míg a rákgyógyítással évente több ezer tanulmány foglalkozik, a hirtelen szívhalállal kapcsolatban alig néhány száz publikáció jelenik meg.
- Nagyon fontos lenne ezzel is kiemelten foglalkozni, hiszen jellemzően az első ellátó egy laikus lesz. A mentőautó 10 percnél hamarabb szinte sehova sem ér ki, miközben a túlélés szempontjából az első 4-5 perc a legkritikusabb, 8-10 perc után gyakorlatilag alig van esély arra, hogy a beteg agyműködésének normális funkciója visszatérjen – mondta Lőrincz István.
Hozzátette: a Debreceni Egyetemen különböző EKG markerek vizsgálatával foglalkoznak, amelyek esetlegesen jelezhetik, hogy jobban oda kell figyelni a páciensre. A szívizomban lévő eltérések alapján megváltozik a szívizom-mechaniznus, ezáltal a szív elektromos működése is. Ezeket rögzítik EKG-val, bizonyos jelek alapján pedig – amiket mostanában tanulmányoznak – kiszűrhetik azokat a betegeket, akik veszélyeztetettek, így speciális kezelést kaphatnak.
- A sürgősségi ellátás, a gyerekgyógyászat, de a kardiológia keretében is értelmezhető a bölcsőhalál – erről szólt Balla György akadémikus, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatójának előadása.
- A bölcsőhalál azért nagyon jelentős Magyarországon, mert a csecsemőhalálozásunk már európai szintre csökkent: ezer gyerekből 3,9-et veszítünk el évente, ez a szám 10 éve jóval tíz ezrelék fölött volt, 30 éve pedig 30 ezrelék fölött, azonban a csecsemőhalálozások nagy része még mindig a bölcsőhalál miatt következik be – mutatott rá Balla György.
A bölcsőhalál azt jelenti, hogy a gyermek minden előzmény nélkül, akár éjszaka, akár nappal egyszer csak meghal. Ezt a jelenséget már évtizedek óta tanulmányozzák, Új-Zélandon például már felére sikerült lecsökkenteni a bölcsőhalálozást.
- Új-Zélandon korábban a gyerekeket a juhbunda szőrmés részére fektették hason. De azáltal, hogy megfordították a piciket, és kemény ágyra tették, már önmagában csökkentek a bölcsőhalál arányai – ismertette az igazgató a külföldi tapasztalatokat. Ugyanígy sokat számított, hogy egy országos kampánynak köszönhetően már nem tették ki a csecsemőket passzív dohányzásnak.
A kutatások azonban nem álltak le, hiszen a bölcsőhalált nem tudták teljesen megszüntetni. A tudósok megállapították, hogy különféle szívritmus-zavarok is állhatnak a jelenség hátterében. A bölcsőhalál 5-20 százalékáért ezek a felelősek Balla György szerint. A professzor kiemelte, hogy azokban a családokban, ahol előfordult hirtelen halál akár csecsemő, kisded, nagyobb gyermek vagy akár felnőtt esetében, bizonyos vizsgálatokat mindenképpen el kell végezni, hiszen a bölcsőhalál hátterében a genetika is állhat.
Csanádi Zoltán, a Kardiológiai Intézet egyetemi tanára szintén fontosnak tartja, hogy ha egy családban már előfordult a hirtelen szívhalál, ott fokozott megelőző tevékenységre van szükség.
- A hirtelen halál mindig tragikus, nehéz küzdenünk ellene. A felnőtteknél többnyire nincs előzménye, bár van olyan betegcsoport, akik különösen veszélyeztetettek, ilyenek például a szívizom elfajult betegek, vagy a súlyos koszorúérbetegek – emelte ki Csanádi Zoltán.
A szakember szerint a leghatékonyabb megoldás egy olyan speciális pacemaker (beültethető defibrillátor), ami nagyobb, de sokkal többet is tud a hagyományos pacemakereknél.
A konferencián elhangzott, hogy a lakosság képzése nélkülözhetetlen, hiszen sokan nem tudják, hogyan kell alkalmazni az újraélesztést. Ezen felül a XXI. századi technológiát is lehetne alkalmazni annak érdekében, hogy az utcán történő hirtelen halálesetek száma csökkenjen.
- Nagy előrelépés lenne, ha a mentőautónál is gyorsabban, drónok szállítanák akár pár perc alatt a helyszínre a defibrillátort, amit aztán az utca embere is tudna használni. Az idő a legfontosabb tényező ezekben az esetekben, hiszen percenként tíz százalékkal csökken a beteg túlélési esélye – fűzte hozzá Csanádi Zoltán.
Sajtóiroda - SBD
