A tanácskozást a Debreceni Egyetem GDPR Központja szervezte, mely 2018-ban jött létre az az év májusától kötelezően alkalmazandó európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR szervezeti bevezetésének támogatására. Varga Zita, a GDPR központ vezetője a hirek.unideb.hu kérdésére elmondta, hogy az új szabályozás bevezetése után, ma már az adatvédelmi tudatosság erősítése, az adatvédelmi megfelelőség folyamatos biztosítása a fő feladatuk.
- Kiemelendő, hogy egy ekkora szervezetnél, mint a Debreceni Egyetem ilyen gyorsan sikerült megfelelni az új szabályozási környezetnek, és a ma már a különböző szervezeti egységek automatikusan hozzánk fordulnak adatvédelmi kérdéseikkel. Éppen az intézmény nyitottsága miatt tartottuk fontosnak, hogy a terület aktualitásairól folyamatosan tájékoztassuk az egyetemi szakembereket ilyen konferenciák keretében – hangsúlyozta a központvezető.
Varga Zita hozzátette: a Központ által szervezett szakmai tanácskozásokon már számos alkalommal tartottak előadást a NAIH szakemberei és más szakértők, ezúttal pedig az adatvédelem egyik legaktuálisabb területe, az elektronikus megfigyelő rendszerek alkalmazása volt a fókuszban.
- A napjainkban zajló technológiai fejlődés következtében a kamerák egyre intelligensebbé, hozzáférhetőbbé válnak. A növekvő biztonsági igények mellett fontos, hogy a rendszerek megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak és a felhasználók tiszteletben tartsák a személyes szabadságjogokat. A mesterséges intelligencia új alapokra helyezheti a kamerás megfigyelőrendszerek világát, lehetővé téve új funkciókat és alkalmazásokat. A konferencia megszervezésével az volt a célunk, hogy a Debreceni Egyetem és az egyetemi tulajdonú gazdálkodó szervezetek szakemberei – megrendelők, felhasználók, üzemeltetők, szervezeti egységek vezetői és területi adatvédelmi felelősei – részére szakértő előadók bevonásával átfogó képet nyújtsunk a kamerás megfigyelőrendszerek működtetése során figyelembe veendő szempontokról, alkalmazandó gyakorlatról és a jövőbeni lehetőségekről, kihívásokról – fejtette ki a Varga Zita központvezető.
A konferencia első előadójaként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Adatvédelmi Megfelelőségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője arról beszélt, hogy egyre olcsóbb a technika, egyre hatékonyabban lehet megfigyelni például drónnal, testkamerával, ajtó kukucskálóba épített kamerákkal. Az érintettek többsége amikor ezt észleli zavarónak tartja.
- Csak tavaly 470 kamera használatával kapcsolatos ügyet vizsgáltunk és 120 adatvédelmi hatósági eljárást folytattunk le, melyek 90 százaléka érintetti beadvány, panasz nyomán indult el – fejtette ki Kiss Attila. Elmondta, hogy kamerás megfigyelés esetén szinte mindig az uniós GDPR szabályokat kell alkalmazni.
Tóth Csaba, a Debreceni Egyetem Kancellária Biztonsági Igazgatóság főigazgató-helyettese elmondta: feladataik közé tartozik az intézményben található kamera-, riasztó-, és a személyi beléptető rendszerek üzemeltetése.
A kamerarendszerek hatékony alkalmazását bizonyítja például, hogy az egyetemen a vagyonőri tevékenységet végző UD Human Service Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai a rendőrségnek több olyan banda lebuktatásában is segítséget nyújtottak, akik az egyetem területén külföldi hallgatók elektromos rollereit lopták el.
A nyáron a Debrecenben tartott Európai Egyetemi Játékok alatt is jól vizsgáztak, amikor egy fiatalokból álló társaság hajnalban az Egyetem téren jelzőtáblákat és kandelábereket rongált meg. A köztéri kamerák felvételei alapján gyorsan sikerült megtalálni az elkövetőket, akik a képes bizonyítékokról értesülve vállalták, hogy kifizetik a helyreállítási költségeket.
- A DE területén jelenleg több száz biztonsági kamera működik, melyek képeit eddig különböző helyeken rögzítették, tudták visszanézni. Ebben hamarosan jelentős előrelépés következik be, ugyanis átadás előtt áll az egyetem Főépületében az egykori posta helyén kialakított Fődiszpécser központ, ahol a legmodernebb technikai eszközökkel egy helyen tudjuk majd ezek képeit nyomon követni, rögzíteni, szükség esetén visszanézni – ismertette Tóth Csaba.
Nagy Dániel Attila ügyvéd, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelmi szakértője a mesterséges intelligencia kamerás megfigyelés során történő alkalmazásának adatvédelmi jogi kihívásairól beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI terjedése miatt egyre elterjedtebb és hatékonyabb lehet a megfigyelés. Az érintettek oldaláról emiatt rengeteg jogsérelem merülhet fel.
- Előfordulhat, hogy elkényelmesedünk, csak a szoftverre hagyatkozunk, miközben az adott esetben pontatlanul is működhet, rossz jelzéseket adhat. Így bizonyos csoportok diszkrimináció áldozatává válhatnak – osztotta meg aggodalmait Nagy Dániel Attila.
György András ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda adatvédelmi szakértője A kamerarendszerek megfigyelése, avagy: „Ki őrzi az őrzőket?” kérdést tette fel, majd arról beszélt, hogy a gyakorlatban ezzel kapcsolatban milyen problémák merülnek fel. Ezek között említette például azt, amikor a kamerás megfigyelést végzők új képrögzítőket vásárolnak, és azoknak például megváltozik a kamerák látószöge, így olyan dolgokat is felvesznek, amiket nem lenne szabad. Abból is jogi problémák lehetnek, amikor új szervert vásárolnak, melynek memóriája jóval nagyobb és nemcsak két, hanem akár négy hónapig is képes az adatokat tárolni. Így a korábban ezekhez készített adatvédelmi tájékoztatók a tárolás idejére vonatkozó részét is javítani kellene, sőt a felhasználók körét is célszerű szűkíteni – tette hozzá György András.
Sajtóközpont – OCs
