A versenyen 12 és 18 év közötti tanulók vesznek részt. Idén az online első forduló feladatait mintegy 300 diák írta meg, közülük a legtöbb pontot elért 80 versenyző jutott az egyetemen április 21-én és 22-én megrendezett döntőbe.
Pósánné Rácz Annamária oktatási főigazgató a pénteki megnyitón felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyen való eredményes szereplésért 2024-től plusz pontokat kaphatnak a Debreceni Egyetemre felvételiző diákok.
- Az első három helyezettnek 50 plusz pont jár számos agrárképzési szakon, többek között az agrármérnöki-, az élelmiszermérnöki, a kertészmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki szakon, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki, a természetvédelmi mérnöki, a vadgazda mérnöki, az állattenyésztő mérnöki és a precíziós mezőgazdasági mérnöki szakon –- ismertette Pósánné Rácz Annamária.
Az oktatási főigazgató hozzátette, hogy a Természettudományi és Technológiai Kar által meghirdetett földrajz és földtudományi alapképzési szakokon, valamint minden olyan tanárszakon, ahol a szakpár egyik tárgya természettudományos tárgy vagy informatika, az első hat helyezett 50, a 7-12. helyezettek 30, a 13-20. helyen végzett diákok 20, a 21-30. helyet szerzők pedig 10 többletpontot kapnak.
A versenyen az első 20 helyen végző diák a Debreceni Egyetemen megkezdett tanulmányaik első félévében 50 ezer forint támogatásra jogosultak, úgynevezett gólya ösztöndíj formájában. Az intézmény ezzel is támogatni szeretné a verseny népszerűségét, hosszú távú fennmaradását.
- A verseny célja, hogy a tanulók felismerjék a földrajz tantárgy értékeit, aktualitását, szerepét a világ jelenségeinek megértésében. Hangsúlyosnak tartjuk a földrajz szintetizáló jellegének kidomborítását, hiszen tantárgyunk azon kevesek közé tartozik a közoktatásban, amelyben természet- és társadalomtudományi ismeretek komplex feldolgozására, megértésére nyílik lehetőség –- mondta Teperics Károly.
A DE TTK Földtudományi Intézetének egyetemi docense hozzátette: a versenyt olyan tanulóknak szervezik, akik az alapkövetelményeken túl többet szeretnének tudni az őket körülvevő világról, globálisan átlátják Földünk és környezetünk jelenségeit, összefüggéseit. A verseny célja az is, hogy hozzájáruljon a földrajztanítás tartalmi, de főként módszertani megújításához. Ezért a szervezők folyamatosan modernizálják a feladattípusokat.
A pénteki és szombati döntőben a diákoknak írásbeli és szóbeli feladatokat kellett megoldaniuk. A verseny végén minden résztvevő oklevelet kapott, a győztesek és felkészítő tanárai Less Nándor-díjat vehettek át díszoklevéllel és bronzplakettel.
A verseny névadója a 30 évesen, 1993-ban egy afrikai expedíciót követően maláriában elhunyt botanikus-geográfus. Less Nándor az 1980-as években a Kossuth Lajos Tudományegyetem biológia-földrajz szakos egyetemistájaként első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Számos expedíción vett részt a Kárpátokban, Kelet-Törökországban, az Araráton és a Pontuszi-hegységben. Már 29 évesen kandidátusi címet szerzett a Délkeleti-Bükk vegetációja és xeroterm erdőtársulások fitocönológiája című dolgozatával. Harmincadik születésnapját 1993-ban Ugandában, a Ruwenzori-hegység 5109 méter magas csúcsán töltötte, ám az expedíciót követően maláriás lett, s néhány hét múlva meghalt.
A döntő végeredménye.
Sajtóközpont - CzA
