A Debreceni Egyetem számára a Szolnok Campus fejlesztése nem pusztán az oktatási kínálat bővítését jelenti. A cél egy olyan, országos jelentőségre törekvő vasúttechnikai tudás- és együttműködési központ létrehozása, amely közvetlen kapcsolatot teremt a felsőoktatás, az ipari vállalatok, a kutatás-fejlesztés és a gazdasági szereplők között. A hosszabb távú fejlesztési irány egy vasúttechnikai oktatási, kutatási és innovációs kompetenciaközpont, egyfajta vasúti innovációs hub kialakítása, amely a vasút mellett a villamos- és tram-train-rendszerekhez kapcsolódó tudást is integrálhatja – hangzott el a keddi találkozón a DE Szolnok Campuson.
Bács Zoltán rektor kifejtette, hogy a Debreceni Egyetem stratégiai gondolkodásában a campusok nem egymástól elkülönülő oktatási helyszínek, hanem egy közös tudás- és innovációs hálózat egymást erősítő elemei.
- A Debreceni Egyetem regionális küldetésének egyik meghatározó pontja, hogy a különböző térségek gazdasági és tudományos erősségeit összekapcsolja. Ebben a rendszerben Debrecen és Szolnok kapcsolata különös jelentőséget kap: az egyetem műszaki, járműipari, robotikai és mesterségesintelligencia-kutatási kompetenciái új lehetőségeket teremtenek a szolnoki ipari környezethez kapcsolódó képzések fejlesztésében – hangsúlyozta Bács Zoltán rektor.
Husi Géza dékán ismertette a Műszaki Kar képzési és kutatási profilját, valamint a vasútipari képzés jelentőségét, kiemelve, hogy a vasúti és tágabban a kötöttpályás közlekedési ágazat komplex mérnöki kompetenciákat igényel: a gépészeti és járműtechnológiai ismeretektől az automatizáláson és a digitalizáción át az intelligens rendszerekig, a fenntartható közlekedésig és az üzemeltetés korszerű megoldásaiig.
- A tervezett vasútipari mérnökképzési rendszer ezekre a kihívásokra kíván választ adni az egyetemi oktatás, a kutatás és a vállalati tapasztalatok összekapcsolásával. A kezdeményezés hosszabb távon egy integrált vasúttechnikai oktatási-kutatási kompetenciaközpont alapjait teremtheti meg. A cél, hogy Szolnok ne csupán egyetemi képzési helyszínként, hanem a kötöttpályás közlekedéshez kapcsolódó mérnöki utánpótlás, alkalmazott kutatás és ipari innováció országos jelentőségű találkozási pontjaként erősítse pozícióját – hangsúlyozta a kari vezető. Hozzátette: a vasút mellett a városi villamosközlekedés és a vasúti, illetve városi hálózatokat összekapcsoló tram-train-rendszerek is fontos fejlesztési irányt jelenthetnek.
A megbeszélésen részt vett Palkovics László, a Debreceni Egyetem Járműipari, Robotikai és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézet igazgatója is, aki arról beszélt, hogy a Debrecenben formálódó járműipari és technológiai ökoszisztéma, valamint a Szolnokhoz kapcsolódó vasútipari kompetenciák között számos olyan kapcsolódási pont azonosítható, amely az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az ipari együttműködések számára egyaránt új lehetőségeket teremthet.
- A modern járműipar és a vasútipar fejlődését egyre inkább közös technológiai trendek határozzák meg: a digitalizáció, az automatizálás, az intelligens gyártási rendszerek, a mesterséges intelligencia alkalmazása és az energiahatékonyság. A cél nem egyszerűen a földrajzi térségek összekapcsolása, hanem a tudás, az ipari tapasztalatok és az innovációs kapacitások közös fejlesztése. A Szolnok Campus ebben a folyamatban fontos összekötő szerepet tölthet be – mutatott rá az intézetigazgató.
Az előzetes vállalati egyeztetések eredményeiről és a képzés kialakításának szakmai szempontjairól Menyhárt József, a Műszaki Kar Járműmérnöki Tanszékének vezetője számolt be.
- A Debreceni Egyetem szemléletében az ipari együttműködés nem kizárólag a végzett szakemberek foglalkoztatásáról szól. A vállalatok aktív szerepet vállalhatnak a képzési tartalmak alakításában, a gyakorlati tudás átadásában, a közös fejlesztésekben és az innovációs feladatok meghatározásában is – sorolta a tanszékvezető.
A november 3-i szakmai találkozó egyik legfontosabb célja az volt, hogy a tervezett képzési rendszer már a kialakítás szakaszában építsen a vállalatok tapasztalataira és szakemberigényeire. A résztvevők áttekintették az előzetes ipari egyeztetések eredményeit, a szükséges mérnöki kompetenciákat, a lehetséges képzési formákat, valamint a vállalati és egyetemi együttműködés hosszú távú kereteit.
Sajtóközpont