A Debreceni Egyetem rektori vezetése 2017-ben döntött arról, hogy a korábbi névadó, Tisza István mellett Klebelsberg Kunó szobra is díszítse az egyetem előtti teret, emléket állítva ezzel annak a miniszternek, aki annyit tett a magyar oktatásért, és aki szívügyének tekintette Debrecen egyetemének létrejöttét, fejlődését.
A meghívásos szoborpályázatára beérkezett négy makettből az egyetem polgárai szavazással döntöttek arról, hogy melyik alkotás öltsön végleges, bronzba öntött formát. A tervpályázatot Juha Richárd szobrászművész nyerte.
„A szobor testtartása nyugodt, méltóságteljes pózban ábrázolja a kultuszminisztert, bal kezében kalapot tart, jobb kezét oszlopon lévő könyveken nyugtatja, jelezve ezzel egész életének hitvallását, olyan emberét, aki a magyar nemzet megmaradásának zálogát az iskolázás fejlesztésében, a képzésben, a kiművelt emberfőkben látta” – fogalmazott műleírásában az alkotó. A bronzszobor magassága 250 centiméter, amely megegyezik a Tisza-szobor magasságával, klasszikus megmintázása pedig igazodik annak realisztikus megformálásához.
Az életnagyságú agyagmodell februárra, az öntés pedig áprilisban készült el. A művész azt is elárulta: hatalmas mennyiségű archív anyag áttekintése után alakult ki az az elképzelés, amely alapján a terv olyan végleges formát öntött, mely méltó lehet Kisfaludi Stróbl Zsigmond Tisza István szobrához, amellyel együtt áll majd a Főépület előtt, és amelynek avatásán 1926. október 17-én Klebelsberg Kunó mondott beszédet. „…alig volt magyar államférfiú, aki a felelősség gondolatát komolyabban vette volna, mint Tisza. Mélyen át volt hatva attól a meggyőződéstől, hogy azoknak, kik a nemzet sorsát intézik, az örök bíró előtt majd számolniok kell. Ez az éber felelősségérzése mély vallásosságából és hazafiasságából fakadt…” Majd a szobor leleplezésekor: „Légy mintaképe hazafiságban, tudásban, kötelességteljesítésben a jövő magyar nemzedéknek.”
Klebelsberg Kunó munkássága során múlhatatlan érdemeket szerzett a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem fejlesztésében. Neki köszönhető, hogy az I. világháborút követően folytatódhatott a klinikatelep félbe maradt építkezése, és jelen volt a zárókőletételi ünnepségen is. Ahogy az Orvostudományi Kar első, 1923. szeptember 23-i diplomaosztó ünnepségén fogalmazott: „…egy valóban modern egyetemvárost építettünk…”.
Kezdeményezésére született az az 1924-es törvénycikk, amely alapján a debreceni Tisza István Tudományegyetemen is megszervezhették a Bölcsészettudományi Kar mellett az 1925-ben életre hívott debreceni Országos Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézetet is.
A miniszter jelen volt a Főépület alapkőletételénél is 1927. június 3-án, ő tette az egyik első, jelképes kalapácsütést az építkezésen a „Törhetetlen hittel a vallás, az erkölcs és a művelődés nevében” mondat kíséretében. Gondolatait az alapkőbe zárt szöveg is őrzi.
1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján a Díszudvar adott otthont az épület ünnepélyes avatásának. Az eseményen mint vendég jelent meg gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminiszter.
Köszönetét az intézmény érdekében végzett munkásságáért az egyetem 1927-ben díszdoktori cím odaítélésével fejezte ki. „E három talizmán, amit vidéki egyeteminknek létük biztosítása végett minden körülmények között adni óhajtanék: Kutassatok, tanítsatok és szeressétek az ifjúságot.” – mondta avatását követő köszönőbeszédében.
Klebelsberg minisztersége alatt épült a pécsi és a szegedi egyetem, 21 klinika, létrehozta a Testnevelési Főiskolát, 5000 népiskolát, nevéhez fűződik a Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda létrehozása, és a Magyar Olimpiai Bizottság megalapítása is.
A Klebelsberg- szobor hivatalos avatóünnepségét – a kultuszminiszter életútját, debreceni kötődését bemutató emlékkiállítással és az életművet ismertető szimpóziummal egybekötve – május 15-én rendezi a Debreceni Egyetem.
Sajtóiroda - BZs
Forrás:
A Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem Évkönyvei és Almanachjai
A Debreceni Egyetem története 1912-2012
