- A Debreceni Egyetemre első helyen jelentkezők száma több mint 11 ezer volt, ami 33 százalékkal több a tavalyinál – ez a növekedés magasan az országos átlag felett van, olyannyira, hogy hallgatói létszámban a legnagyobb a növekedés az ELTE-t is megelőzve –, ezzel összességében a második legnépszerűbb felsőoktatási intézmény vagyunk az országban. Külön kiemelném a Szolnok Campust, ahol 87 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, amiben nagy szerepe volt az Egészségtudományi Kar újonnan induló képzéseinek. Ez egy fontos mérföldkő ahhoz, hogy Szolnokon ismét országos szinten is látható felsőoktatás legyen – a nemrég publikált felvételi jelentkezési adatok értékelésével kezdte beszámolóját Szilvássy Zoltán rektor a Debreceni Egyetem Szenátusának márciusi ülésén.
Az egyetemi vezető kiemelte, hogy bár még nem született megegyezés az Erasmus és Horizont programok ügyében a kormány és az Európai Bizottság között, a Debreceni Egyetem egyetlen hallgatója és kutatója sem szenvedhet hátrányt emiatt.
- Intézményünk sajátossága a proaktív rugalmasság. A hallgatói létszám és a költségvetés nagysága alapján az ország legnagyobb egyetemeként megvan a lehetőségünk, a flexibilitásunk arra, hogy ilyen váratlan helyzetekre is hatékonyan tudjunk reagálni. Ezzel a lépéssel a többi partner felé tolnak bennünket, és akkor a szövetségeseink nem az EU-ban lesznek, hanem Indiában, Kínában, Közép-Ázsiában és az arab világban – jelentette ki Szilvássy Zoltán.
A rektor beszámolt az egyetemi ipari park fejlesztéseinek előrehaladásáról: az Innovációs Központ, az oltóanyaggyár és a pilot labor után megkezdték a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és Gyógyszerésztudományi Kar közös létesítményének felépítését.
- Utóbbi nem egy egyszerű kari épület, hanem egy jóval komplexebb rendszer: az oktatási-kutatási tevékenység mellett lehetőséget nyújt prototípusok előállítására, kisszériás gyártásra. Mivel klinikáink is vannak, a gyógyszeripari folyamatokban az ötlettől a fázis 2/A klinikai vizsgálatig el tudunk jutni, utóbbinál már minden termék piacképes – fejtette ki Szilvássy Zoltán, aki felidézte az elmúlt időszak nagyköveti látogatásait is, amelyek számos új befektetői lehetőséggel kecsegtetnek főként az élelmiszer- és gyógyszeripar, illetve a természet- és anyagtudományok területén.
Bács Zoltán kancellár köszönetet mondott az elmúlt időszakban végzett hatékony beiskolázási tevékenységért, amelynek fontos szerepe volt a kiemelkedő felvételi jelentkezési eredményekben.
- Látható, hogy a nem modellváltott egyetemeknél mindössze 10 százalék körüli a jelentkezési növekedés, ezek a számadatok jól érzékeltetik, hogy a diákoknak és a társadalomnak megvan a bizalma a modellváltott intézmények iránt – jelentette ki Bács Zoltán. Az egyetemi vezető hozzátette, hogy a kiemelkedő jelentkezési adatok jó alapot jelentenek a jövőbeni finanszírozási egyeztetésekhez.
A Szenátus a személyi ügyek között döntött egyetemi tanári pályázatok rangsorolásáról, doctor honoris causa, címzetes egyetemi tanári és Professor Emeritus cím adományozásáról.
Módosította a testület a Szervezeti és Működési Szabályzat több mellékletét, többek között a szolgáltató és igazgatási egységek működési rendjéről, az egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendjéről, a felvételi eljárásról, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatról szólót. Javaslatot fogadtak el továbbá a Számiviteli Politika, a Számlarend, illetve az Eszközök és források értékelési szabályzatának módosítására.
Az oktatási ügyek között javaslatot hagyott jóvá a Szenátus a 2023 szeptemberében induló képzések önköltségmértékének megállapítására, a tanév időbeosztásának módosítására az Állam- és Jogtudományi Karon, valamint a képzési program változtatására a Természettudományi és Technológiai Karon. Támogatta a testület alkalmazott muzeológia mesterszak létesítését a Bölcsészettudományi Karon, angol és magyar nyelvű digitális fogászati tervezés alapszak indítását a Fogorvostudományi Karon, valamint új szakirányú továbbképzési szakok létesítését az Állam- és Jogtudományi Karon, a Gazdaságtudományi Karon és a Műszaki Karon. Mindezek mellett okleveles technikus-képzésre vonatkozó képzési programokat is jóváhagytak.
A Debreceni Egyetem 2023. évi működési és üzleti tervéről beszámolva Bács Zoltán kancellár kiemelte, hogy felelőtlenség lett volna korábban beterjeszteni a büdzsét, ugyanis a tavaly évvégi energiapiaci körülmények az idei év elejére jelentősen konszolidálódtak.
- Összességében egy biztonságos, stabil évet tervezünk – amennyiben nem jön újabb globális probléma. A tavalyi energiaválság hatásával számoltunk, így a szokásos energiaárak mellett külön kalkuláltunk ez extra áremelkedéssel, illetve annak esetleges forrásaival. Emellett próbáltuk fenntartani a korábbi üzleti tervekben alkalmazott elveket, sikerült megtartani a programfinanszírozási elemeket, beépíteni azt a 800 millió forintos tudománytámogatási programot, amiről a kuratórium határozott a publikációs tevékenység ösztönzésére, a PhD-kiegészítőösztöndíj programot, hogy vonzóbbá tegyük a doktorandusz képzést. Remélhetőleg nem lesznek újabb válságok, és akkor tudjuk tartani az eddigi ütemet – összegezte az idei üzleti tervet Bács Zoltán. A kancellár kiemelte a meghatározott indikátorok teljesítésének fontosságát, amelyeknek egyre meghatározóbb szerepük van a teljesítményarányos finanszírozás nyomán.
Sajtóközpont
