Életet mentenek az új terápiák

Évente 1500 új limfómás beteget diagnosztizálnak hazánkban, ugyanakkor egyre jobbak a túlélési esélyek. Szeptember 15-e a limfóma világnapja.

A limfóma, azaz a nyiroksejtek rosszindulatú megbetegedése az 5. leggyakoribb a rosszindulatú onkológiai betegségek között, a daganatos megbetegedések 4-5 százalékA ILYEN. A limfóma világnap alkalmából tartott csütörtökön orvos-beteg találkozót és figyelemfelhívó sétát a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) a Debreceni Egyetemen.

Kéri Ibolya, a MOHA elnöke a rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Debrecenben 10 éve sikeresen működő betegklub, valamint a Debreceni Egyetem Haematologiai Tanszékének kiemelkedő tevékenysége nyomán választották az idei rendezvény helyszínéül az intézményt.

Az elnök kifejtette: a világnap ismeretterjesztő programjaival és orvos-beteg találkozóival főként az új terápiás lehetőségekre hívják fel a figyelmet, hogy minden beteg egyszerűen, kiszámíthatóan és átláthatóan jusson hozzá a betegségére ajánlott legkorszerűbb kezeléshez.

Illés Árpád egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Haematologiai Tanszékének vezetője felhívta a figyelmet, hogy a daganatos megbetegedések között a halálozás tekintetében 5. helyen álló kór gyógyítása folyamatosan fejlődik: a modern terápiáknak köszönhetően egyes altípusainál a 95 százalékot is eléri a túlélési esély.

- Mára sokat finomodott a sugár- és a kemoterápia is, valamint olyan új biotechnológiai gyógymódok állnak rendelkezésre, melyeknek sokkal kevesebb mellékhatása van. A rizikó- és terápiás válasz adaptált terápiák révén személyre szabott kezelést kapnak a betegek. Ugyanakkor ez rendkívül költséges, ezért fontos, hogy a pácienseket mindig a számukra megfelelő gyógymóddal kezeljék – hangsúlyozta Illés Árpád.

A tanszékvezető professzor kiemelte: a debreceni centrum sikerében fontos szerepet játszik az infrastrukturális háttér, a kellő számú heamatológiai szakorvos, a megfelelő kapcsolattartás a betegekkel, valamint az olyan korszerű technológia, mint az idegendonoros őssejt-transzplantáció, amelyet már a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában is végeznek.

A betegtalálkozókon rendszeresen mondják el történetüket gyógyult betegek. Ezúttal M. Tóth Ildikó az egyetem sajtófőnöke vállalta a nyilvánosságot mint gyógyult Hodgkin-limfómás. Felidézte: 23 évvel ezelőtt figyelt fel egy nagyobb nyirokcsomóra a nyakán, amivel felkereste a háziorvosát. A szövetmintavétel igazolta a rosszindulatú elváltozást, ami után felgyorsultak az események.

- Táviratban értesítettek, hogy sürgősen be kell feküdnöm a belklinikára. 19 éves voltam, semmit nem tudtam erről a betegségről. Amikor elkezdődtek a vizsgálatok, akkor halt meg Antal József miniszterelnök, s az újságokban ugyanaz a megnevezés  – Hodgkin – szerepelt mint az én kórlapomon. Ez sokkoló volt – mesélte az egykori limfómás beteg, aki hozzátette: akkoriban még nem voltak a maihoz hasonló fejlett terápiás módszerek, ezért a sugárkezelés és a kemoterápia mellékhatásait, valamint következményeit a mai napig rendszeres szakorvosi kontrollal tartják egyensúlyban. A sugárkezelés miatt jelentősen károsodott a tüdeje, átesett szívműtéten, tavaly pedig pacemaker-defibrillátort kapott.

A gyógyulásról szólva M. Tóth Ildikó elárulta: a gyógyulásba vetett hit, a család és a barátok támogatása nagyon fontos, hiszen a betegség sokat elvesz, de ugyanakkor ad is. Számára például a 23 évvel ezelőtti történéseknek nagy szerepe volt abban, hogy az újságíró pályára "tévedt".


A csütörtöki rendezvény résztvevői a legkorszerűbb kezelési lehetőségeket ismerhették meg az orvos-beteg találkozókon. A figyelemfelhívó sétát követően pedig a limfómás betegségek elleni küzdelmet szimbolizáló zöld léggömböket engedtek a levegőbe az Egyetem téren.

Sajtóiroda - TPL