Kardos Éva kutatási területe generatív nyelvészként a mondattan és a jelentéstan, amelyen belül a mondat igei tartományára jellemző szintaktikai szerkezetet és az igei predikátumok lehetséges jelentéseit vizsgálja, elsősorban a magyar és angol adatok tükrében. A The syntax of inner aspect in Hungarian című cikk a Journal of Linguistics-ben jelent meg.
- Az utóbbi években szerzőtársammal, Farkas Imola-Ágnessel, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Angol Nyelv és Irodalom Tanszék oktatójával azt a hipotézist teszteltem, hogy a mondat igei tartományának szerkezetét alapvetően meghatározza-e a belső aspektusnak nevezett nyelvtani kategória, ezen belül is a mondat által leírt szituáció azon tulajdonsága, hogy végpontos-e – ismertette kutatási témáját Kardos Éva.
A tanszékvezető hozzátette: az elképzelés az, hogy bár a nyelvek hasonlóak abban a tekintetben, hogy a mondatban kifejtett esemény végpontossága vagy annak hiánya alapvetően meghatározza az igei tartomány szerkezetét, a végpontosság nyelvi megvalósulása eltérő módon teljesül a különböző nyelvekben.
- A magyar a morfoszintaktikai tulajdonságainak köszönhetően – mint például az igekötők – egyértelműen mutatja, ha egy esemény végpontos, és a végpontos eseményeket kifejező mondatoknak jellemzően egy jelentése van. Ezzel szemben az angolban sok esetben a tárgy felel a hasonló szituációk kifejezéséért úgy, hogy a végpontosság törölhető – részletezte a hirek.unideb.hu portálnak Kardos Éva, aki példaként a lefest egy kerítést szóösszetételt említette, ami az angol paint a fence kifejezéssel ellentétben a magyarban egyértelműen azt jelenti, hogy a kerítés teljes terjedelmében le lett festve az esemény végére.
A mondattanról és jelentéstanról a tanszék idén áprilisban szervezett nemzetközi műhelykonferenciát, amelyen a terület számos neves kutatója tartott előadást az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Japánból, Kanadából, Németországból, Spanyolországból és még Szingapúrból is. A szakmai tanácskozáson több új empirikus eredményt mutattak be a résztvevők, többek között olyan nyelvek vizsgálata alapján, mint a magyar, az angol, a héber, az orosz vagy a mandarin.
- A jelentéstannal és mondattannal foglalkozó nyelvészek számára fontosak az ilyen jellegű kutatások, valamint az eredmények jól hasznosíthatók a nyelvoktatásban, az idegen nyelvek, köztük a magyar mint második vagy sokadik nyelv elsajátításában is, hiszen ez a tudás fontos egy nyelv megismeréséhez – mondta Kardos Éva.
A kutatómunka természetesen folytatódik a tanszék oktatóival együttműködve, az angol és magyar mellett további nyelvekre is kiterjesztve.
Sajtóközpont – BZs
