Az első SmartHealth Meetup során a résztvevők betekinthettek az egyetemi startupok működésébe, valamint hasznos információkat kaphattak az innovatív ötletek piaci megvalósítását támogató inkubációs lehetőségekről. Bene Tamás központvezető köszöntőjében kiemelte: szeretnék az egészségipari innováció és az az iránt érdeklődő közönség számára rendszeresen megszervezni a bemutatkozási lehetőséget biztosító fórumot.
A rendezvényen bemutatkozott a komplex diagnosztikust gondolkodást fejlesztő InSimu nevű alkalmazás, melyet a Debreceni Egyetem orvosis és informatikus hallgatói fejlesztettek, és a Microsoft innovációs világversenyén képviselte idén hazánkat.
Katona Tamás programozó felidézte, hogy a Debreceni Egyetem orvostanhallgatóinak véleményét vizsgáló felmérésükből kiderült, hogy az elméleti képzéssel nagyon elégedettek az egyetemisták, de a diagnózis-felállítás és az orvos-beteg kapcsolat területén több támogatást igényelnek. Az InSimu nevű applikáció bárhol lehetővé teszi, hogy konkrét betegségekhez kapcsolódó diagnózist állítsanak fel, gyakoroljanak. Az alkalmazás egyedülálló, jelenleg a piacon ilyen diagnosztikus gondolkodást segítő applikáció a világon, a szoftver béta tesztelése 2017-ben kezdődik a Debreceni Egyetemen.
Már letölthető viszont minden platformra az RF Anatomy nevű program, melyet világszerte több mint húszezren telepítettek is okoseszközeikre, jelenleg száznegyven országból vannak felhasználói a szintén a Debreceni Egyetemről indult fejlesztésnek.
Debreceni orvostanhallgatók olyan programot szerettek volna készíteni, ami hozza a drága anatómia tankönyvek színvonalát, de olcsóbban hozzáférhető tudást tesz lehetővé. A sikeres program – aminek top piacai jelenleg az USA, Brazília, Oroszország és az Egyesült Királyság – jövőre megújul: nemcsak az anatómiai ismeretek elsajátítását teszi lehetővé, hanem komplex rendszerként az orvosképzés hat éve alatt végig elkísérheti a hallgatókat.
A SmartHealth Meetup közönsége megismerhette a meddőség kezelésére kidolgozott módszert, a Prelife-ot is, amely szeretne javítani azon az arányon, hogy ma Magyarországon százötvenezer meddő pár él, de az embrió-beültetéseknek csak negyede sikeres.
Bálint Bálint László, a Debreceni Egyetem Klinikai Genomikai és Személyreszabott Orvoslási Központjának laborvezetője bemutatta az új eljárást, ami képes molekuláris biológiai módszerekkel jellemezni a méhnyálkahártya állapotát, és az így nyert információval jelentősen javíthatja a beültetés hatékonyságát. Olyan molekuláris biológiai elven működő vizsgálatot dolgoztak ki, amely segítségével az embrió beültetést végző orvos személyre szabhatja a beültetési protokollt.
A kutató hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetemről indult forradalmi ötletet úgy tervezték meg, hogy minden laborban elvégezhető legyen. Jelenleg még tart a kutatási fázis, a módszerhez kapcsolódó adatokat a Debreceni Egyetem laboratóriumaiban is elemzik a szakértők.
Sajtóiroda - SzL