Agrár Üzleti Klub: tudás két világból

A mesterséges intelligencia agráriumban használható alkalmazási területeiről, az ágazat társadalmi és gazdasági kihívásairól volt szó egyebek mellett a II. Agrár Üzleti Klubban. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara, valamint Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által egy éve létrehozott szakmai közösségének célja az agrár- és élelmiszeripari szereplők, az egyetem stratégiai partnereinek, vállalatvezetők és ágazati szereplők szakmai párbeszédének ösztönzése. A Nádudvaron megszervezett rendezvényen mintegy 60 szakember vett részt.

A szakmai találkozón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az intézmény gazdasági eredményeiről, a modellváltó egyetemek teljesítményéről beszélt. 

- Az egyetem gazdálkodása az elmúlt 15 évben jelentősen átalakult, különösen a modellváltást követően, amikortól is intézményünk költségvetési főösszege meghaladta az 500 milliárd forintot. A modellváltó intézmények eredményeit és bevételeit figyelembe véve a DE magasan kiemelkedik. Ez is mutatja és visszaigazolja az egyetem és munkavállalóinak eredményességét – hangsúlyozta Bács Zoltán.

Az egyetemi vezető elmondta: a nagyvállalatokkal meglévő élő kapcsolatok mind a cégek, mind a DE számára kiemelten fontosak, hiszen a strukturált tudás az egyetemen van meg, az üzleti gyakorlat pedig a cégeknél, és ennek a kettőnek az ötvözése hozhat valós sikert mindkét fél számára, különösen az innováció terén.

Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem oktatási elnöke, a Gazdaságtudományi Kar dékánja a vállalti partnerségek fontosságáról beszélt: az intézmény csakis a partnerekkel együttműködve tud olyan minőségű diplomákat kiadni, amelyeket a munkaerőpiac elismer. A visszajelzések pedig azt mutatják, hogy a munkaerőpiac elismeri a Debreceni Egyetem diplomáit. 

- Az Agrár Üzleti Klub kitűzött szakmai célja úgy gondolom sikeresen megvalósult. Partnereink nagyon nyitottak, és ez a találkozó kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a szakmai előadásokat követően kötetlenül tudunk beszélni a közös munkáról, egyeztetni az együttműködési lehetőségekről, területekről – mutatott rá Fenyves Veronika.

A szakmai találkozón az ágazatot érintő meghatározó témával foglalkoztak a szakemberek.

- Minden alkalommal egy-egy olyan témát dolgozunk fel, amely a vállalkozásoknak és az oktatási intézményeknek is egyaránt fontos. Idén a mesterséges intelligencia, digitalizáció, precíziós gazdálkodás egyebek mellett a téma. A KITE Zrt. és a Nagisz cégcsoport mindkét területen komoly eredményeket ért el. Úgy gondolom, van mit mondaniuk a témáról, ahogy meghívott szakértő előadóinknak is – tette hozzá Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Az esemény házigazdája ezúttal a nádudvari Nagisz Zrt. volt. A cégcsoport vezérigazgatója, Kovács Hermann előadásban az agrárium társadalmi kihívásairól, az ágazatban végbemenő generációváltásról, a vidéki emberek elvándorlásáról, a szektorra jellemző munkaerőhiányról beszélt. A vállalatvezető szerint: megkopott a mezőgazdaság fénye a fiatalok körében.

- Ezekkel a nehézségekkel nekünk nap mint nap szembe kell néznünk és foglalkoznunk kell velük. Éppen ezért még 2019-ben elkezdtünk – a munkavállalóink körében végzett komplex elkötelezettségi felmérés után – egy munkáltatói márkaépítést. Ezzel egy kicsit magát a mezőgazdaságot, a szektort, illetve a Nagisz csoportot is szimpatikusabbá tudtuk tenni, nemcsak a laikusok, de a térségben élők számára is. Nagy erőket fektetünk abba, hogy meg tudjuk tartani munkavállalóinkat. Úgy gondolom ugyanis, hogy a megtartás az új toborzás. Az itt dolgozók visszajelzései szerint az egyik legfontosabb tényező a vezetőink kompetenciái. Ezért is törekszünk, támogatjuk a munkavállalóink képzését, amelyben a Debreceni Egyetem a partnerünk. A munkakörülmények fejlesztésén túl a kompenzációs rendszer, továbbá a bérek és juttatások struktúrájának kidolgozása is eredményes volt – fejtette ki Kovács Hermann.

A vállalatvezető szerint a hazánkat és az Európai Uniót sújtó gazdasági nehézségekkel szemben, mint az euró-forint árfolyam, az energiaválság és az állategészségügyi járványok, csakis a hatékonyság fejlesztésével, a magas hozzáadott értékkel előállított, minél magasabb feldolgozottságú termékek előállításával és hatékony brandépítéssel lehet sikeresen fellépni. Ehhez azonban elengedhetetlen a termékpálya szereplőinek összefogása.

A rendezvényen Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, valamint Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja a kukoricatermesztés hatékonyságának javítását célzó egyetemi AI alapú GropDExpert programot mutatták be, melynek az1983-ban indított debreceni tartamkísérletek adathalmaza adta az alapját.

Riczu Péter, a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának digitális mezőgazdasági projektmenedzsere az AI és a digitalizációs fejlesztések mezőgazdasági lehetőségeiről, míg Fehérvári Péter, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont szakértője a már használt AI eszközökről tartott előadást.


A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 2025 márciusában hozta létre a Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubját, azzal a céllal, hogy teret biztosítson az információ- és tudásátadás mellett a szakmai egyeztetéseknek, vitáknak, illetve a szakemberek találkozójának.

Sajtóközpont - ÉE

 

Last update: 2026. 06. 19. 14:02