- Napjainkban a szántóföldi növénytermesztés kihívások előtt áll. Az egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok, a romló termőhelyi körülmények negatívan befolyásolják az elérhető fajlagos terméshozam mennyiségét és minőségét, továbbá a folyamatosan változó agrárgazdasági környezet bizonytalanná teszi az ágazat jövedelmezőségét. A növekvő energia- és inputárak, valamint a fenntartható termelés előtérbe kerülése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a precíziós mezőgazdaság, ami a földrajzi koordinátákhoz kötött termőhelyspecifikus mezőgazdasági művelést jelenti. Ez az optimalizált gazdálkodási forma a több forrásból származó adatokból digitális megoldások felhasználásával biztosítja az erőforrások megfelelő felhasználását. A tudomány és a Debreceni Egyetem, az elmúlt évtizedekben végzett kutatásai révén válaszokat tud adni az agráriumot jelenleg feszítő kérdésekre. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar új oktatási portfóliója és az új képzések, a precíziós mezőgazdasági mérnök BSc és a növényvédelmi drónpilóta-képzés beindítása, valamint az Ökológiai Gazdálkodási-, Kooperatív Kutatási és Tudástranszfer Központ létrehozása is ezt a folyamatot segíti – mondta megnyitó beszédében Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.
A fenntartható és versenyképes mezőgazdaság érdekében létrehozott intézet az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a tudásmegosztás, a forrásfeltárás és -szerzés, valamint a szemléletformálás területén kívánja támogatni a régió agrárvállalkozásait.
- A debreceni agrárkar meglévő oktatási rendszere, kutatási tapasztalata, a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság látóképi telepe, valamint a nyíregyházi kutatóintézet összesen 130 hektáros ökológia gazdaságában évtizedek óta folyó termelési gyakorlat biztosítja a központ összetett tudáshátterét. A DE Gazdaságtudományi Kara pedig egyebek mellett a vállalati gazdaságtan, a költség-haszon elemzések és a piacra jutás területén segíti az intézményen keresztül a régió öko- és biotermelőit, vállalkozóit – fejtette ki Stündl László, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A megalakuló központban a szakmai tanácsadás, az oktatás és képzés mellett végeznek majd környezeti monitoring vizsgálatokat, valamit ez az intézet foglalkozik majd az egyetem „zöldítésével” is.
- Jelenlegi formájában nem fenntartható az élelmiszerelőállítás és -ellátás rendszere. Paradigmaváltásra, tudatosabb fogyasztói társadalomra, az önellátás képességére van szükségünk, amelyhez szándék, együttműködés, új készségek elsajátítása, takarékoskodás az erőforrásokkal és edukáció szükséges. Az Önfenntartás napja-kezdeményezésünk is a fogyasztói társadalom és a termelők tájékoztatását, az innovációk beemelését célozza – tette hozzá Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős országos alelnöke, Hajdúnánás polgármestere a III. Öko Expón.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke videóüzenetben köszöntötte a szakmai fórum résztvevőit. Kiemelte: a hazai ökológiai gazdaságok dinamikus fejlődésen mentek keresztül, legfőbb céljuk, hogy precíziós technológiák támogatásával, egészséges talajon egészséges élelmiszert állítsanak elő a megváltozott klimatikus viszonyok között.
A szakmai fórumon a DE agrárszakemberei egyebek mellett a környezetbarát technológiákról, a talaj biológiai aktivitásáról és az állatok természetes ellenállóképességének mikrobiommal történő fokozásáról tartottak előadást.
Jávor András, a DE MÉK professor emeritusa a konvencionális mezőgazdaság és az ökológiai gazdaság elvi, szakmai, társadalmi, valamint gazdasági dilemmáit ütköztette előadásában.
- A hagyományos mezőgazdaság a termelési közeg védelme érdekében, a klímaváltozás hatására egyre jobban az ökológiai termelés irányába fordul. Ennek a paradigmaváltásnak a sorsát azonban a gazdaság és a szakma dönti el. Bolygónk termőképessége véges, az élelmiszerigény pedig folyamatosan nő. A globális gazdaság most másfél bolygónak megfelelő erőforrást használ fel, de három bolygóra lenne szükség ahhoz, ha mindenki egy átlagos uniós lakosnak megfelelő mértékben fogyasztana. A mezőgazdasági rendszereknek ezért egymás mellett, egymást erősítve kell működniük a lakosság hatékony ellátása érdekében - jelentette ki Jávor András.
Az Öko Expón a résztvevők megismerkedhettek a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szeptemberben induló növényvédelmi drónpilóta-képzésével is. A felnőttképzés keretében meghirdetett kurzuson növényvédelmi drón-alapismereteket, agrometeorológiai és térinformatikai ismereteket tanulnak a jelentkezők és 17 órás tényleges repülési gyakorlatot szerezhetnek a legkorszerűbb drónokkal.
A rendezvényen kiosztották a vásár termék-, innovációs- és fődíját is. Idén az Öko Expo innovációs díját a Danuba Kft. érdemelte ki Tricho Immun termékével, amely a Debreceni Egyetem szabadalma alapján készült és ebben az évben kapott forgalomba hozatali engedélyt. A termékdíjat a Natur Gold Europe Kft. ősi gabonákból készült sütőkeverékével nyerte el, míg a kiállítói fődíjat a Vektor Mezőgép Kft. képviselői vehették át.
Sajtóközpont - ÉE
