Tisztelgés a villámléptű hátvéd emléke előtt

Buzánszky Jenő a magyar labdarúgás meghatározó alakja, aki a Debreceni Egyetem történetében is mély nyomott hagyott. Születésének századik, halálának tizedik évfordulójára emlékezve hirdetett az intézmény Buzánszky 100 emlékévet még februárban. A centenáriumi programsorozat részeként szerdán konferenciát tartottak a legendás hátvéd tiszteletére.

Bács Zoltán kancellár köszöntőjében kiemelte: Buzánszky Jenő a Debreceni Egyetem hivatalos utazó nagyköveteként töltötte élete utolsó tíz évét.

- Névadója a Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupának, a hallgatók körében a legnépszerűbb egyetemi sport témájú rendezvénynek. Sokat köszönhetünk neki, amit úgy próbálunk meghálálni, hogy ápoljuk emlékét. Ez a konferencia is arra hivatott, hogy még jobban megismerjük azt az embert, akinek futballtudása mellett társadalmi szerepvállalása, közéleti tevékenysége is kiemelkedő volt – fogalmazott a kancellár.

A DEAC elnöke, Jávor András szerint amellett, hogy Buzánszky Jenő előtt tisztelgünk, sikereiből, személyiségéből erőt is meríthetünk.

- Anno elfogadta a felkérésünket, névadója lett a kupánknak. Neki hála baráti kapcsolatok alakultak ki határon innen és túl, kezdetét vette a több mint két évtizede tartó sikertörténet. A vele való együttműködés katalizátor is volt, amely a DEAC újkori történetét is felgyorsította, így vált a klub az ország egyik legnagyobb, kiemelten eredményes egyesületévé. A fejlődés nem lehetett volna ilyen sikeres az egyetem vezetésének munkája, akarata, segítsége, valamint azon szellemiség nélkül, amit Jenő bácsi személye hozott – mondta az elnök.

A Buzánszky 100 konferencián minden előadó más-más szemszögből ismertette meg a hallgatósággal az Aranycsapat legendás hátvédjét. Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Buzánszky Jenő büszke magyarként szószólója volt a nemzetegyesítésnek, aminek eléréséhez páratlan lehetőséget látott a sportban. A szakíró felhívta a figyelmet, hogy az Aranycsapat nem csupán Magyarország polgáraiban tartotta a hitet egy nagyon nehéz időszakban, hanem akkor is és azóta is az összmagyarság, az egész nemzet számára jelentett és jelent nagy büszkeséget, motivációt, követendő példát. Szöllősi György úgy véli, Buzánszky Jenő volt az Aranycsapat tagjai közül az, aki a leginkább tudatosan és elhivatott módon szolgálta a nemzetegyesítés ügyét, hirdette az összmagyarságban való gondolkodást.

Az eseményen Gelei József olimpiai bajnok kapus, a kupa nagykövete is jelen volt és elmondta, miként lett belőle labdarúgó, valamint hogy milyen emlékeket őriz Buzánszky Jenővel kapcsolatban. Saját példáján keresztül mutatta be, hogy nem baj, ha az ember nem kiemelkedően tehetséges abban, amit csinál, a sok munka és erőfeszítés előbb vagy utóbb kifizetődik, mindent meg kell tenni az eredményességért és kiharcolni a szerencsét.

Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára az Aranycsapat katonaolimpikonjairól adott elő. Dénes Tamás, az MSÚSZ főtitkára arról beszélt, miként látta a nagyvilág az Aranycsapatot, Kozma Mihály, a magyar futsalválogatott korábbi kapitánya, a DSI szakmai igazgatója kitért Sebes Gusztáv szerepére az Aranycsapat létrejöttében, illetve az új játékrendszerre és arra, miként illett ebbe a villámléptű Buzánszky Jenő. Sándor Mihály sporttörténész pedig az Aranycsapat anekdotakincstárából osztott meg különlegességeket.

A konferencián jelen volt többek között ifjabb Buzánszky Jenő is, illetve Bozsik Péter korábbi szövetségi kapitány is tiszteletét tette. 

A Buzánzsky 100 rendezvénysorozat következő állomásaként június 19-én, csütörtökön tartják a Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa és a Kozma Mihály Futsal Kupa nagydöntőit a Debreceni Egyetemen.

 

Sajtóközpont