A Debreceni Lovasakadémia közhasznú jellegéből adódóan, illetve a fajták fenntartásáért felelős egyesületekkel fennálló szakami kapcsolat miatt a régió lótenyésztői is meghívást kaptak a keddi rendezvényre. A szakmai szempontok alapján kapott pontértékekből leszűrhetővé vált a fiatal lovak alkati értéke, az ebből szorosan következő használati alkalmasság, és a felvezetett egyedek pillanatnyi állapota is.
- Legnagyobb létszámmal a gidránok jelentek meg – az intézmény lovain kívül magántenyésztőké is –, ezeket követte a magyar hidegvérű ló, majd a Kárpátok kislova, a hucul. A hátasfajták közül felvezettek még kisbéri-félvér, magyar félvér ménjelölteket, s egy-egy egyeddel képviseltette magát a haflingi-, a fjord kisló, sőt egy minishetland is, utóbbi marmagassága a pásztorkutyák nagyságához hasonló – sorolta a hirek.unideb.hu-nak Varga Mónika, a Debreceni Lovasakadémia ügyvezetője.
Oláh János, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság főmunkatársa szerint a Lovasakadémia kiváló helyszíne a Mezőgazdaság-Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) szakirányú képzéseiben részt vevő hallgatók gyakorlati oktatásának.
- A lótenyésztő- és lovassportszervező agrármérnök-, valamint a ménesgazda szakos hallgatók tantárgyi keretek között sajátítják el a lovaglási ismereteket. A lovak szemlére való felkészítését, a szemlén a bemutatást, sőt a nyereg alatti munkára történő képzést is – az edzői útmutatás alapján – a hallgatók végezték. Egy-egy ilyen szemlenap sok személy tevékeny munkájával lehet sikeres, ezért az időpont kijelölése is úgy történt, hogy a nyári szakmai gyakorlatukat végző hallgatók is átélhessék azt a szakmai élményt, amit egy ilyen rendezvény nyújt – hangsúlyozta Oláh János. Hozzátette: a Debreceni Egyetem gidrántenyészete amellett, hogy szolgálja a hallgatók képzését, szervesen illeszkedik az országos génmegőrzési programba.
- Ennek a kislétszámú fajtának a génbanki állományában az intézmény 22 kancával van jelen, az oktatást pillanatnyilag 16 egyed szolgálja. Az egyetem állományának jellemzője a fajtán belüli más tenyészetekkel összehasonlítva a legnagyobb genetikai diverzitás – emelte ki a szakember.
Mátyás István, a Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja elmondta, hogy az egykor csak a Dunántúlra jellemző hidegvérű fajtát a régióban is egyre többen tenyésztik.
- A tenyészszemlére felvezetett lovak minősége – mint más rendezvényeken is megszokott – változó. Néhány fiatal (2 éves) kanca is felvezetésre került, ami értelemszerűen még elmarad későbbi megjelenésétől, s ez a tény csoportra vonatkoztatható összbenyomást kissé árnyalta – fogalmazott az elnökségi tag.
Kassanin Milán, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezető elnöke megjegyezte, a hidegvérű fajta fejlődéséhez több tenyésztőre, erősebb szelekcióra és a tenyésztőkkel való szorosabb együttműködésre van szükség.
A június 29-i szakmai nap segítette a tenyésztőket lovaik más lovakkal való összehasonlításban, független bírálóktól képet kaptak az általuk tenyésztett lovak minőségéről, részben használati értékéről, és információt kaphattak tenyésztésük javításáról. Az egyetemi hallgatók bepillantást nyerhettek a tenyésztés gyakorlati folyamatába és emellett szakmai élményt is szerezhettek. A Debreceni Lovasakadémia a tenyésztőszervezetekkel közösen máskor is helyszínt adna hasonló szakmai találkozóknak.
Sajtóiroda - BZ
