A Magyar Tudományos Akadémia Területi Albizottság Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottság közreműködésével létrejött rendezvényen 15 perces előadásokat tartottak a Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudomány Kar (ÁJK) és a DE Gazdaságtudomány Kar (GTK) szakemberei, majd szintén negyedórában kérdésekre, hozzászólásokra válaszoltak, vitákat folytattak.
Czeglédi Pál, a DE GTK Mikro- és Makroökonómia Tanszék vezetője nyitóelőadásában elmondta: a World Values Survey, the European Values Study nevű nemzetközi kutatási program keretében 1981 és 2022 között a világ 118 országában, csaknem 700 ezer magánembernek, 7 hullámban többek között azt a kérdést tették fel, hogy piacgazdasági keretekben mekkora állami beavatkozásra van szükség.
Ezt az adatbázist használva Czeglédi Pál arra következtetésre jutott, hogy a gazdasági preferenciát részben az emberek mélyebb meggyőződése határozta meg, illetve az is befolyásolta, hogy milyen annak az adott államnak az intézményrendszere ahol élnek. Vagyis, ha olyannak gondolták az államot, ami meg tudja valósítani a preferenciákat, akkor az erősebb állami beavatkozást támogatták – magyarázta Czeglédi Pál.
Horváth M. Tamás, a DE ÁJK Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék vezetője az állami tulajdon szerepéről és az állam európai vállalati körben folytatott szabályozó szerepéről értekezett.
– Az államok és a piacok viszonyát elsősorban a 20. század második felétől sokan, sokszor vizsgálták. Az elmúlt 10-15 évben újabb szakaszához érkezett ennek a viszonynak a fejlődése. Korábban egymással például határozottan szemben állónak tartották az állami tulajdont és a magánosítást. Ebben következett be változás, az inga nagy kilengései mérséklődni látszanak – fogalmazott Horváth M. Tamás.
A professzor kifejtette: például a globális piaci verseny körülményei között jól működő nagy kínai cégek sokszor kínai állami tulajdonban, állami befolyás alatt működnek.
– Az tapasztalható, hogy minél nagyobb kapacitású egy gazdaság, általában annál nagyobb az állam jelentősége. Magyarországon az állami tulajdon mértéke a gazdaságban az Európai Unió átlagában közepesnek tekinthető – hangsúlyozta Horváth M. Tamás.
A tanszékvezető hozzátette: a DE ÁJK egyik kutatócsoportjának tagjai Látható kéz címmel a közelmúltban egy olyan könyvet jelentettek meg, ami a fent vázolt változásokról szólnak, jogászi szemszögből. A kerekasztal-beszélgetéseken szó esett még egyebek mellett a lakhatási válságról és a hazai végrehajtási rendszer sajátosságairól is.
Sajtóközpont – OCs
