A tanulmány szerint a talajszennyezés az egyik legkomolyabb globális környezeti probléma napjainkban, hiszen jelentősen rontja az ott élő organizmusok életfeltételeit, ezáltal a talaj termőképességét.
Magura Tibor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: a földigiliszta-félék kulcsfontosságú szerepet játszanak a megfelelő talajszerkezet fenntartásában, valamint a talaj szervesanyag- és tápanyagkészletének, valamint termékenységének alakításában. Hozzájárulnak a talaj bioremediációjához is, azaz a talajból a szennyező anyagok eltávolításához.
A DE TTK Ökológiai Tanszék munkatársai korábban publikált eredményeket összegyűjtve, szintetizálva és újraelemezve azt vizsgálták, hogy a toxikus fémekkel szennyezett talajokban élő giliszták hogyan tudnak megküzdeni az eltérő mértékű szennyezettséggel és milyen mértékben képesek az egyes fémek akkumulációjára, magukban történő felhalmozására. Megállapították, hogy egyes földigiliszták extrém, a talaj 70 000 mg kg-1 feletti ólom- és 95 000 mg kg-1 feletti cinkkoncentrációjánál is életképesek maradtak. A kutatók munkájuk során igazolták, hogy az említett két fémen kívül a földigiliszták valamennyi további vizsgált (arzén, kadmium, króm, réz, nikkel) elemet jelentős koncentrációban képesek kivonni a földből.
Fotó: Mizser Szabolcs
A publikáció első szerzője Tőzsér Dávid, a DE TTK tudományos munkatársa arról is beszámolt, hogy az egyes gilisztafajok a különböző toxikus elemeket eltérő mértékben és ütemben raktározzák szerveikben és ürítik ki, igazolva ezzel a szennyezett közegben való túlélést biztosító egyedi stratégiák létezését. Kimutatták továbbá, hogy a talajok kémhatása, valamint a szennyezett közeggel való érintkezés időtartama jelentősen befolyásolja a földigiliszták elem-akkumulációját.
Fotó: Mizser Szabolcs
A vizsgálat eredményei elősegíthetik a talajban élő organizmusokra alapozott, költséghatékony és környezetbarát bioremediációs technológia sikeres kidolgozását és gyakorlati alkalmazását.
Fotó: Mizser Szabolcs
A DE TTK Ökológiai Tanszék munkatársainak eredményei az Environment International című nemzetközi tudományos folyóiratban angol nyelvű tudományos közlemény formájában jelentek meg, mely ide kattintva olvasható.
Sajtóközpont – OCs
