Pethő Menyhért 1933. november 13-án született a szabolcsi Pátrohán. Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, ahol Pólya László vezetésével már elsőévesként bekapcsolódott a Soó Rezső vezette Növénytani Intézet kutatómunkájába. Céltudatos, törekvő fiatal kutatóként aktívan részt vett a Botanikai Szakosztály ülésein, és folyamatosan publikálta tudományos eredményeit. Soó Rezső személyiségének hatása mindig meghatározó maradt oktatói, kutatói munkájában egyaránt.
Pethő Menyhért így válhatott egyik meghatározó új tagjává a huszadik századon átívelő híres magyar botanikus generáció nagy sorának.
Pethő Menyhért az egyetemi diploma megszerzése után biológia-kémia szakos tanárként egy miskolci gimnáziumban kezdett dolgozni. Az ott töltött egy év alatt megszervezte az oktatást segítő üvegház építését, máig emléket állítva ottani munkájának. 1956 szeptemberében tanársegédi kinevezést kapott a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára, amely végleges munkahelyévé vált. Kutatási érdeklődése az akkoriban nagy gazdasági károkat okozó kukorica golyvás üszöggomba élettanával kezdett foglakozni. Több megjelent publikáció után egyetemi doktori értekezését 1959-ben írta meg, A kukorica golyvás üszöggombája (Ustilago maydis Dc/Cd.) haploid és dikariotikus fázisának növekedési feltételei kultúrában címmel. Eredményeit magyar és angol nyelvű folyóiratokban is publikálta. Kandidátusi értekezését Az Ustilago maydis parazitizmusa, a gazda-parazita kapcsolat fiziológiája, különös tekintettel az eltérően fogékony kukoricafajták biokémiai és fiziológiai reakciójára 1969-ben védte meg. Az ezt követő években fő kutatási területe a kórélettan volt, míg az 1980-as években érdeklődése a ciklikus hidroxámsavak felé fordul. Nevéhez fűződik annak igazolása, hogy a fűfélék gyökerei által kiválasztott ciklikus hidroxámsavak komplexet képeznek a rizoszféra nehezen felvehető vasionjaival. Elsőként mutatta ki a kakaslábfű fajok gyökereinek magas ciklikus hidroxámsav kiválasztását, melynek fontos szerepet tulajdonított az allelopátiában. Bebizonyította továbbá, hogy a stresszhatások fokozzák a növények hidroxámsav koncentrációját, igazolva ezen vegyületek stressz-marker jellegét.
Oktatói-nevelői munkája során megszámlálhatatlanul sok hallgató tanult, nevelődött a keze alatt. Kinevezése kezdetétől növénytani és növényélettani gyakorlatokat tartott. 1959-ben készítette el a Növényélettani gyakorlatok című jegyzetét. Kezdetben eseti, majd rendszeres megbízást kapott a tárgyfelelős oktatóktól az előadások tartására is. Mándy György professzor 1976-ban bekövetkezett halálával az előadások és a vizsgáztatások felelősévé vált. A Mezőgazdasági Növénytani és Növényélettani Tanszék vezetését 25 évig, 65 éves koráig látta el. Több, tanulást segítő jegyzet megírása után - oktatói munkája koronájaként - megjelent a Mezőgazdasági növények élettana című jelentős tankönyve, melynek második, kézikönyvvé átdolgozott formája 1993-ban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. E könyv akadémiai nívódíjban részesült és napjainkban is több felsőoktatási intézmény növényélettan oktatásának szerves részét képezi. Tudását példamutató tehetséggondozása révén is igyekezett továbbadni a hallgatók számára. 1962-ben megszervezte a Természetbarát Szakosztályt. Hallgatókkal, érdeklődő kollégákkal bejárták az egész országot, megismerkedtek hazánk természeti és épített szépségeivel. Tudományos diákköri hallgatói országos versenyeken számtalan díjat nyertek. Tanítványai közül többen vezető oktatóként és kutatókén folytatják a Pethő Menyhért által kijelölt utat. Mindig arra törekedett, hogy tanítványai mind az órákon, mind a tanórán kívüli találkozások alkalmával érezzék a felelősségteljes szigor mellett a humánumot is. Ennek köszönhetően 1977-ben megkapta az Egyetemi Ifjúságért emlékplakettet. Számos egyéb díj után 2013. október 23-án a növénytermesztés szakemberképzése terén végzett közel hat évtizedes oktatói munkássága elismeréseként a vidékfejlesztési miniszter az Életfa Emlékplakett ezüst fokozatával tüntette ki. Szuggesztív, magyarázó személyisége szinte előttünk lebeg most is, áradó tudásszomjából sokan, sokáig táplálkozhatnak.
Kutatói, oktatói tevékenysége mellett oktatásszervezői munkája tanszékvezetőként, dékánhelyettesként, dékánként, majd oktatási rektorhelyettesként is meghatározó volt az egyetem életében. Fontos szerepe volt a szakirányú képzések kialakításában, bevezetésében, valamint az alapozó tárgyak törzsanyagának kidolgozásában. Aktív közéleti tevékenysége révén több egyetemi és országos bizottság munkájában vett részt.
Pethő Menyhért professzor eltökéltsége, kitartása mindig csodálatra méltó volt; vallotta, hogy ebben nagy szerepe volt a nyugodt családi hátterének, felesége biztató támogatásának. Széles körű kutatásai, oktató-nevelő munkája, vezető beosztásban végzett feladatai és egyéb tevékenységei alapján Pethő Professzor úr méltán állítható a jövő nemzedék példaképei közé. Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanítani vagy tanulni – állítja bölcsen Columella, a római mezőgazdász, író.
Halála fájdalom, és bánat mindazon szerencséseknek, akik személyesen ismerhették.
NYUGODJ BÉKÉBEN KEDVES PROFESSZOR ÚR, LEGYEN NEKED KÖNNYŰ A FÖLD.
Veres Szilvia – Fári Miklós
