Az angol nyelv egyre szélesebb előretörésével folyamatosan csökken a más, köztük a német nyelvet tanulni vágyók száma az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatási intézményekben egyaránt.
– A tendencia évek óta megfigyelhető, ezért közös érdek és feladat, hogy megmentsük a német nyelv oktatásának lehetőségét a városban és a régióban – összegezte a találkozó célját megnyitójában Horváth Andrea.
A DE BTK Germanisztikai Intézet igazgatója kiemelte: Debrecenben jelentős számú német, vagy német érdekeltségű cég működik, a nyelvet beszélő új munkavállalók iránt jelentkező igényeket azonban nehezen lehet teljesíteni. Ezért modell, karrierút és perspektíva felmutatásával, globálisan szemlélve kell újra gondolni valamennyi oktatási szinten a német mint idegen nyelv oktatását.
A tanácskozás résztvevőit Debrecen nevében Barcsa Lajos, a város gazdasági ügyeiért felelős alpolgármestere is köszöntötte.
Mint fogalmazott: a német nyelv nem csupán egy tantárgy, hanem egy versenyképességi tényező, hiszen Debrecenben 49 német érdekeltségű vállalat működik, amelyek több mint 10 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
- Ezek a cégek segítenek olyan gazdaságot építeni, amely magasabb hozzáadott értéket állít elő, ugyanakkor a munkavállalók számára olyan környezetet biztosít – többek között a bérek terén – ami garancia lehet arra, hogy a fiatal pályakezdők ne is gondolkozzanak az elvándorláson – hangsúlyozta Barcsa Lajos.
Az EDC Debrecen képviselői a város életében meghatározó német-magyar üzleti kapcsolatok eredményeit ismertették a résztvevőkkel, majd a városban működő vállalatok vezetői, képviselői, köztük Szoták Beáta, a DT-IT Solutions, Laczkó Gábor, a Bürkle Hungary Kft., Kis Tünde, a PwC Magyarország és Szabó Péter, a Schaeffler Debrecen Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be céges oldalról a munkáltatói elvárásokat.
Az intézmények képviselői panelbeszélgetésben vitatták meg a szinte valamennyi oktatási intézményt érintő problémát.
A német nyelv iránti érdeklődés felkeltésére több javaslat is érkezett, köztük német nyelvi versenyek hirdetése, cégeknél tett látogatások, nyílt napok, rendhagyó osztályfőnöki órák szervezése, vagy akár a külföldi cserekapcsolatok kiaknázása.
A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a nyelvtanulást nem lehet elég korán elkezdeni, ezért akár már óvodás korban lehet szervezni nyelvi foglalkozásokat. A szakemberek úgy vélekedtek, hogy akár az iskolát megelőző, de az általános iskolákban elsősorban a szülők döntenek a nyelvválasztásról, ezért ebben a korosztályban elsősorban az ő meggyőzésük lehet az egyik megoldás.
Abban is teljes volt az egyetértés, hogy mindez csak az iskolák, az egyetem, a város és a cégek közös együttműködésével, egymást segítve valósulhat meg.
A kétnapos tanácskozás zárásaként megállapodás született arról, hogy az elhangzott ötletek, javaslatok alapján akciótervet készítenek a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézet koordinálásával.
Sajtóközpont – BZs