- Az egyetemek tehetséggondozó tevékenysége ma meghatározó fontosságú a jövő tudósainak kinevelésében. Az egyetemek doktori iskoláinak fel kell készíteniük a hallgatókat a kritikai gondolkodásra és az ismeretek megfelelő, érthető átadására. Ezért örömteli, hogy létrejött egy olyan konzorcium, ahol együtt gondolkodott a magyar agrárium és a hazai agrár-felsőoktatás. A magyar mezőgazdaság hatékony és zavartalan működéséhez ugyanis elengedhetetlen a párbeszéd – mondta megnyitó beszédében Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a keddi projektzáró konferencián.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a szakmai partnerség fontosságát hangsúlyozta.
- A tudományos műhelyek, a szakkollégiumok támogatása egy olyan tudományos karrier lehetőségét ajánlja fel, amelyben egy tehetséges fiatal már az egyetemi évei alatt el tud indulni. De pályájának segítéséhez szükség van szakértői támogatásra. Ebben a programban mindez rendelkezésére állt. Az elmúlt öt év nagyon sok ígéretes eredményt és számos sikert hozott, azonban nagyon sok feladat van még hátra – tette hozzá Stündl László.
Pepó Péter, a projekt vezetője, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke előadásában kiemelte: a magyar agrártársadalom elöregedett, a mezőgazdaságban dolgozók 35 százaléka 65 évnél idősebb.
- Az agrárágazatban a felsőfokú végzetségű szakemberek száma alacsony, kevesebb, mint 10 százalék. Hetven százalékuk pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdaság mindeközben rohamosan fejlődik. Ezt a hiányosságot az egyetemeknek kell pótolniuk. Ezért indítottak közös programot a hazai agrár-felsőoktatás szereplői – jelentette ki Pepó Péter.
A Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, valamint a Széchenyi István Egyetemmel 2017-ben közösen indított programja minél szélesebb körben próbálta meg bevonni a kutatói utánpótlást a gyorsan fejlődő, high–tech technológiát alkalmazó mezőgazdaságba.
- Az öt év alatt több mint 1400 BSc-, MSc- és osztatlan képzésben résztvevő hallgatót sikerült bekapcsolni az egyetemek tudományos programjaiba, a doktori iskolákban folyó nemzetközileg is magas szintű kutatási projektekbe. A hazai és külföldi konferenciarészvételek száma meghaladta a 250-et. A projekt támogatásával közel 800 tudományos publikáció jelent meg, melyek közül több mint 500 idegen nyelven, nívós külföldi tudományos folyóiratokban – sorolta az eredményeket Pepó Péter.
A projekt keretében 80 hallgatói és PhD-doktori workshop-ot, valamint minden évben plenáris konferenciákat is szerveztek az egyetemek.
- Az agráregyetemek oktatói, PhD- és a graduális képzésben résztvevő hallgatói között a projekt eredményeként egy rendkívül termékeny, hatékony és interaktív kapcsolatháló jött létre, amely reményeink szerint a program lezárását követően is tovább működnek majd – tette hozzá a program vezetője.
A rendezvény keretében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői, kaposvári, keszthelyi campusainak, valamint a Széchenyi István Egyetem doktori iskolájának vezetői számoltak be az eredményekről.
Nagy János professor emeritus, a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapítója az agrár felsőoktatási intézmények együttműködésének jelentőségét és a tudományos tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta.
- A program támogatásának köszönhetően 50 százalékkal nőtt a tudományos publikációk száma a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskolában. Az elmúlt öt évben kiemelkedően sok angol nyelvű szakmai írás jelent meg tudományos folyóiratokban – emelte ki Nagy János.
Komlósi István, a DE Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola vezetője hozzátette: a doktori iskola valamennyi indikátor területen, illetve célkitűzésben túlteljesítette vállalásait.
A fejlesztés az EFOP-3.6.3.-VEKOP-16-2017-00008 projekt, „Innovatív tudományos műhelyek a hazai agrár felsőoktatásban” című projekt keretében, mintegy 1,784 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.
Sajtóközpont - ÉE
