Májusi eső aranyat ér – tartja a mondás, s különösen igaz ez a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjére, melynek a Dél-nyugati Nyírség homokalapkőzetén létrejött alacsony humusztartalmú, agyagmentes, könnyen vizet veszítő talaján minden milliméter csapadéknak örülnek a virágok az aszályos tavaszt követően.
- A száraz március, április és május eleje után az elmúlt hetek esős napjai sokat javítottak a növénygyűjtemény állapotán. Kinyíltak a baracklevelű harangvirágok, a legkésőbb virágzó lenek egyikeként a sárga len, és virít a fészkesek többsége. Utóbbiakról tudni kell, hogy természetvédelmi szempontból rendkívül fontosak, mivel jelentős táplálékforrást jelentenek a rovarvilágnak – sorolja Papp László, a Botanikus Kert igazgatója.
Hozzáteszi: a növényeket látogatók között van hazánk és egyben Európa legnagyobb darazsa, a védett óriás-tőrösdarázs, illetve a zöldes gyöngyházlepke is.
Talán kevesen gondolnák, de igen látványos az ökörfarkkóró, mely inkább csak termete miatt juttathatja eszünkbe a kóró elnevezést.
A védett bársonyos kakukkszegfű az egyik legszebb az itthon megtalálható szegfűfélék közül, míg a szintén védett struccpáfrány - a hegyvidéki páfrányok csoportjának legnagyobb tagja - kellően párás, nedves környezetben élő példányai külön spóratartó levelet növesztenek.
Ugyan a holdviola már elvirágzott, viszont látványos, ovális alakú becőketerméseivel most is felhívja a figyelmet magára. Nemcsak az emberi tekintetet, a rovarokat is vonzza az erdélyi bennszülött növény, a gyászoló imola, amely mélybíbor virágzatáról kapta nevét.
Nevével ellentétben már nyár elején virágba borul a havasi őszi rózsa, és acélos színével különleges látványt nyújt a kékes ördögszekér is.
- Virágzik a természetvédelem oltalma alatt álló, pompás Teleki-virág is, amely a magyar botanika egyik ikonikus növénye. A magashegységek patakpartjai mentén akár 2 méter magasra is megnövő fészkes a Teleki-téka alapítójáról, gróf Teleki Sámuel tudós erdélyi kancellárról kapta a nevét, aki a természettudományokat, így a botanikát is támogatta – tájékoztatott Papp László.
A botanikus kert igazgatója megjegyezte, hogy a széles spektrumú növényzet, a nagy fajszámú flóra a kert állatvilágára is jó hatással van, a madaraknál 30 százalékkal nagyobb a biodiverzitás, mint a Nagyerdő más területein. A pintyek, verebek, rigók, fülemülék, poszáták, légykapók, cinegék, harkályok mellett a tündérrózsának is helyet adó tó partján például örvösgalambpár fészkel. A legnagyobb európai galambféle csak az elmúlt évtizedekben kezdett a nagyvárosok környékén is, azok parkjaiban szaporodóként feltűnni.
A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje nyári időszakban (márc.21-okt.20) minden nap 8-tól 18 óráig, a Pálmaház 8-tól 15 óráig várja a látogatókat.
Sajtóiroda - TPL
