Kis nemzetek nagy titkai

A kis államok kelet-közép-európai megítélését vizsgálják azon a nemzetközi konferencián, melynek október 6-7-én ad otthont a Debreceni Egyetem.

Lett, lengyel, német, szerb, francia és magyar résztvevői is lesznek annak a német és angol nyelvű kétnapos tudományos konferenciának, amelyen a kutatók kelet-közép-európai nemzetek, államok és vallások középkori és kora újkori képét és megítélését vizsgálják a Debreceni Egyetemen.

A tudományos akadémia és a Debreceni Egyetem közös „Lendület”- kutatócsoportja a magyar királyság nyugat-európai kapcsolatrendszerét, a középkori magyar királyság Európában elfoglalt helyét és az Európában Magyarországról alkotott korabeli – 14-16. század – képet vizsgálja, de a most megszervezett konferencián az is szóba kerül, hogy a kisebb nemzetek – lengyelek, litvánok, magyarok, szerbek – hogyan viszonyultak a történelem folyamán a nagyobb hatalmakhoz.

- A konferencián arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan szemlélünk más népeket, nemzeteket, vallásokat, akikkel találkozásaink vannak, és ez hogyan befolyásolja a történelem alakulását. Szó lesz arról, milyen a németek képe a lengyel történetírásban, hogyan látják a lengyelek a több száz éven át elnyomónak számító német lovagrendet, de érdekesnek ígérkezik annak feltárása is, hogy a szerb történetírás a magyar királyságot elnyomó hatalomként kezeli-e – adott ízelítőt a konferencia témáiból Bárány Attila, a Lendület-kutatócsoport vezető professzora.


A tudományos előadások október 6-án 10.00 órától kezdődnek a Debreceni Egyetem Főépületének 58-as termében.

Sajtóiroda - SzL