Új irányzatok a szénhidrátkémiában

A Debreceni Egyetem kémikus professzorának szerkesztésében készült el a szénhidrátkémia legaktuálisabb kérdéseit bemutató szakkönyv. A két kötet egyebek mellett a fenntartható, zöld kémiai technológiák, valamint a szintetikus glikokonjugált vakcinák alkalmazásával is foglalkozik.

A szénhidrátkémia az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a mai kémiának, hiszen a sejteket felépítő fehérjék 50-90 százalékához kapcsolódik valamilyen szénhidrát, amelyik létfontosságú feladatot lát el.

- Szinte minden élőlény sejtjeinek membránját egy szénhidrát tartalmú réteg, az úgynevezett glikokalix borítja, amely védelmi és kommunikációs funkciókat lát el, például szabályozza, hogy milyen enzimekkel tud kapcsolatba lépni az adott fehérje. A glikokalix minden sejtnél különbözik, nagy mennyiségű információt hordoz, jóval többet, mint amennyi a sejtet alkotó nukleinsavakban, vagy a fehérjékben van. A szénhidrátoknak fontos szerep jut a baktériumok és vírusok elleni küzdelemben is, hiszen jellemzően ezek szabályozzák, hogy miként lépnek kapcsolatba a sejtek a kórokozókkal – magyarázza Somsák László.

A TTK Szerves Kémiai Tanszékének professzora volt az egyik szerkesztője az Elsevier kiadásában, Recent Trends in Carbohydrate Chemistry (Aktuális irányzatok a szénhidrátkémiában) címmel megjelent szakkönyvnek. A két kötetben jelentős szerepet kaptak a szénhidrátkémia legaktuálisabb kutatási területei, így többek között a fenntartható, zöld kémiai technológiák, amelyek a környezetterhelés szempontjából kedvezőbbek, illetve a legújabb orvostudományi hasznosítási lehetőségek.

Az első kötet, melynek alcíme Synthesis, Structure and Function of Carbohydrates betekintést nyújt a biológiailag aktív, szénhidrát alapú természetes és szintetikus vegyületek előállításába, a zöld és fenntartható, valamint fémorganikus és többkomponensű reakciók és eljárások szénhidrátkémiai alkalmazásaiba, glikomimetikumok szintézisébe. Ezen túl bemutatja a poliszacharidok szintézise és biológiai alkalmazása területén elért újabb eredményeket is.

A második, Synthesis and Biomedical Applications of Glycans and Glycoconjugates alcímű kötet áttekinti a bakteriális sejtfal-szénhidrátokkal kapcsolatos újabb biokémiai eredményeket, a lipopoliszacharid és teichonsav komponensek kémiai szintézisének előrehaladását. Nagy hangsúlyt kap a szintetikus glikokonjugált vakcinák kutatási hátterének, orvosbiológiai potenciáljának, valamint az engedélyezett és fejlesztés alatt álló készítményeknek a bemutatása is.

- A szénhidrátalapú vakcináknál is az immunrendszerből provokálunk ki választ, ugyanakkor sok esetben a baktériumok felszínén lévő szénhidrátok önmagukban nem váltanak ki megfelelő immunreakciót. Ezért van szükség ezen szénhidrátok fehérjéhez kapcsolására, a szintetikus glikokonjugált vakcinákra, hogy megfelelő mennyiségű ellenanyag jöjjön létre – tájékoztatott Somsák László.

A kötetek szerzői között találjuk a Debreceni Egyetem munkatársait is: Kelemen Viktor és Borbás Anikó (GYTK Gyógyszerészi Kémiai Tanszék) Glycomimetics with unnatural glycosidic linkages, míg Bokor Éva (TTK Szerves Kémiai Tanszék) N- and C-Glycopyranosyl heterocycles as glycogen phosphorylase inhibitors címmel írtak fejezeteket.

Ugyancsak Somsák László szerkesztésében jelent meg Carbohydrate-spiro-heterocycles címmel Springer Topics in Heterocyclic Chemistry sorozatának legújabb kötete.

- A spiro-vegyületek két- vagy háromgyűrűs rendszerek, amelyekben két gyűrűt egyetlen közös atom kapcsol össze. Egyedi és jól definiált térszerkezetüknek és más sajátságaiknak köszönhetően a spiro-származékok széles körű alkalmazást nyernek egyebek között gyógyszerekben, optikai lencsékben és adattárolókban, elektronikus kijelzőkben, és intenzív kutatások tárgyai számos más területen. A szénhidrátok konjugátumokat alkotnak valamennyi elsődleges és másodlagos anyagcsere-termékkel, amelyek között jelentős számú és biológiai hatású spiro-vegyület is megtalálható. Jól ismert szénhidrát-spiro vegyületek például a természetes eredetű antifungális papulacandinok, az antibiotikus orthosomycinek, a herbicid hydantocidin, és a szintetikus tofogliflozin, a 2. típusú diabetes kezelésére néhány éve engedélyezett gyógyszerhatóanyag – fejtette ki a Szerves Kémia Tanszék professzora.

A kötet fejezetei betekintést nyújtanak a spirociklizációs módszerekbe, és bemutatják a legfontosabb szénhidrát-spiro vegyületcsoportokat és alkalmazásaikat.

Sajtóiroda - TPL