Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Debreceni Egyetem (DE) Science Parkjának fejlesztése, a korábbi beköltöző nemzetközi nagyvállalatok után most két intézményi beruházásnak ad otthont a Vezér utcai 70 hektáros egyetemi ipari park. Elsőként a PILOT Oltóanyag Üzem alapkövét helyezte el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, Papp László polgármester, Barcsa Lajos alpolgármester, Skultéti Éva klasztermenedzser közreműködésével Szilvássy Zoltán rektor, valamint Bács Zoltán kancellár.
A Debreceni Egyetem Magyarország egyik vezető felsőoktatási intézményeként öt éve jelölte meg az egészségipart fókuszterületének, beleértve az agráriumot, élelmiszeripart és sportot is. Az egyetem partnereivel évek óta dolgozik az oltóanyaggyártás előkészítésén, hatóanyagok fejlesztésén. A 2169 négyzetméter alapterületű épületben kutató helyiségek (azaz technológiai tér) és az ezt kiszolgáló irodák kapnak helyet. A kis sorozatokban vakcinák gyártására is alkalmas üzem méretéből és kettős funkciójából adódóan Európában is egyedülálló lesz. Létrehozásával tovább erősödik az ipari-felsőoktatási együttműködés, mivel egy helyen valósul meg a kutatás, a fejlesztés az innováció és részben az oktatás, melynek nyomán versenyképes, piacképes termékek és szolgáltatások jöhetnek létre.
A munka a kivitelezést követően, várhatóan 2023. első negyedévében kezdődhet meg az új épületben. A projektet a tervek szerint pályázati forrásból valósítja majd meg az intézmény, a becsült beruházási összeg 4 milliárd forint.
A Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési és innováció tevékenységének elősegítését, az egyetemi tudásra építő vállalkozások támogatását, valamint a régió gazdaságfejlesztési elképzeléseinek megvalósítását szolgálja az intézmény Innovációs Központja.
Az alapkő elhelyezését követően Szilvássy Zoltán rektor úgy fogalmazott: a megvalósuló innovációs pláza Magyarországon egyedálló, vertikálisan szervezett, egyetemi központú innovációs rendszer.
- Az egyetem egészségipari innovációs tevékenységéhez terveztük ezt az új létesítményt, de időközben jelentősen fejlődött az intézmény kutatás-fejlesztési profilja, így az egészségipar mellett a járműipar fejlesztési egységei és kutatólaboratóriumai is helyet kapnak benne – sorolta Szilvássy Zoltán.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy a gazdasági és innovációs környezet csak együtt képes hatékonyan fejlődni, ennek a bizonyítéka, ami Debrecenben történik az elmúlt néhány évben és fog történni a következő esztendőkben.
- A Debreceni Egyetem az elmúlt hónapokban a koronavírus miatt kialakult helyzetben egyike volt azoknak a hazai felsőoktatási intézményeknek, akik nagyon gyorsan tudtak reagálni, hogy miként tudjuk kezelni a helyzetet – részben a betegellátásban, részben a kutatásban. Olyan projektek indultak, amelyek révén felkészülünk rá, hogy a vírus velünk marad, tehát gyógyszert, vakcinát és új terápiákat kell fejleszteni. Ezek elképzelhetetlenek lennének az ilyen létesítmények nélkül, mint az oltóanyag üzem és az innovációs központ – jelentette ki Palkovics László.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő úgy vélte, ma már senkinek nem jut eszébe olyan kérdéseket feltenni, hogy a Debreceni Egyetemnek, a debreceni gazdaságnak szüksége van-e ilyen intézményekre. 2014-ben, 2015-ben még voltak ilyen felvetések – jegyezte meg.
Papp László polgármester beszédében kiemelte, hogy hosszú és jó az együttműködés a város és az egyetem között, ennek egyik legfontosabb bizonyítéka az Innovációs Központ.
- A város mélyen elkötelezett a Debreceni Egyetemmel való együttműködésben, közös fejlesztésekben, közös programokban. Hiszem, hogy a város munkaerő-piaci versenyt az iskolapadokban fogja megnyerni, a jövő városai azok lesznek, amelyek nagy oktatási centrumokat működtetnek – fogalmazott Papp László.
Skultéti Éva, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter klasztermenedzsere azt hangsúlyozta, hogy 12 év munkája hoz most gyümölcsöt és a Debreceni Egyetem gazdasági húzóerővé vált az elmúlt évtizedben, a felsőoktatás-ipar együttműködésnek olyan ékes példáját mutatja, ami ritkaság számba megy.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja felidézte, hogy 12 éve készült az „innovációs” pláza első megvalósíthatósági tanulmánya, s bár akkor még korainak tűnt, mára kézzel fogható valósággá vált a jövőbe mutató létesítmény.
- Abban bízom, hogy az Innovációs Központ meghatározó színtere lesz az együttműködéseknek, a fejlesztéseknek, és nemcsak a város és az egyetem, meg a minisztérium együttműködéséről kell itt beszélni, hanem a cégekkel való együttműködésről is – fogalmazott Bács Zoltán.
A három szintes, bruttó 5532 (nettó 5297 hasznos) négyzetméter alapterületű létesítmény a start-upok, kutatócégek és az egyetemi élet fontos találkozási pontja lesz, az oktatás, a kutatás és a versenyszféra szereplőit gyűjti egy helyre. A központnak a parkba betelepülő vállalkozások kiszolgálásában is szerepe lesz.
Az alsó szinten labort és műhelyeket alakítanak ki. A vasbeton szint fölött könnyűszerkezetes építészeti megoldással úgynevezett közösségi innovációs „piactér” létesül, közösségi munkahellyel, tárgyalókkal, étkezővel, pihenőkkel. A legfelső szinten az irodák kapnak helyet. A központ mellett 197 férőhelyes személygépkocsi és két autóbusz parkolót hoznak létre, melyből öt akadálymentes lesz. Tíz helyen elektromos autókat is lehet majd tölteni. A környező zöldfelület nagysága a tervek szerint megközelíti majd a 8700 négyzetmétert. Az Innovációs Központ 3 milliárd 883 millió forintos állami forrásból valósul meg. A terület előkészítését a Dryvit Profi Kft. végezte el. A létesítmény a BORD Építész Stúdió Kft. tervei alapján készül a Hunép Kft. kivitelezésében 2021 februárjáig.
Egyetemi fejlesztések a Debrecen 2030 programban
Palkovics László keddi látogatása során mutatta be a Debrecen következő tízéves fejlesztéseit tartalmazó Debrecen 2030 programot. Az innovációs és technológiai miniszter elmondta: a kormány a cívisvárosban elsősorban gazdasági, oktatási, közlekedési, valamint kulturális, kereskedelmi és egészségügyi fejlesztéseket fog támogatni, ebben a Debreceni Egyetem kiemelt szerepet kap. Hozzátette: az első három év programelemeire 48,3 milliárd forint jut, a kedvezményezettek a város, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.
- Nem szokásom az egyetemi vezetőket megdicsérni, de meg kell jegyeznem, hogy a Debreceni Egyetem, az intézmény klinikái a pandémiás helyzet, a betegek kezelésében, illetve a kapcsolódó szakmai kutatásokban kiválóan vizsgáztak. Erre a jövőben lehet építeni – jelentette ki a miniszter.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora kifejtette, hogy a globalizált világban egy ország, egy régió akkor tud sikeres lenni, ha kiváló oktatással rendelkezik, melynek hasznát nemzeti tulajdonú vállalatokban kell innovatív módon érvényesíteni. Kiemelte: a DE olyan innovatív klaszterekben vesz részt, amelyekben a kormány a helyi önkormányzatok, az ipar szereplői és a pénzintézetek is képviseltetik magukat. Emlékeztetett, hogy a DE nemzetközi oktatási kapcsolatai is számottevően fejlődtek az utóbbi időben, példaként említette a Massachusetts Institute of Technology-vel és a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetemmel kötött megállapodásokat.
A rektor elmondta: az egyetem Botanikus Kertjében található csillagvizsgáló (egykori napfizikai obszervatórium) a Debrecen 2030 program keretében olyan ultra modern detektor állomássá alakul, amely képes lesz minden műhold jeleit feldolgozni, azokat hasznosítani. Az adatok jól jöhetnek majd például a klímaváltozás követésében, a vízgazdálkodásban, a növénytermesztés és az állattartás segítésében.
- Az amerikai General Electriccel és az orosz Roszatom nagyvállalatokkal közösen környezet ontológiai kutatóintézményt hozunk létre, amelyből szerencsés esetben környezetontológiai alapítványi egyetem lehet – tette hozzá Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán kancellár előadásában kiemelte: az egyetemi járműipari oktatási központ megvalósítását a kormányzat 19 milliárd forinttal támogatja. Ezen felül 2023-ig az állam további 15 milliárd forintot is biztosít, amelyből egyebek mellett felújítják majd a klinikákat és az Egyetem téri campust kiszolgáló közműveket. Renoválják a Balásházy János középiskola főépületét. Az egyetem főépületét kívülről szintén felújítják és energetikai korszerűsítést is végrehajtanak rajta. A Nagyerdei Stadionban e-sport központot hoznak létre.
Az egyetemi Sciense Parkban tovább bővítik a víz-, a gáz-, az elektromos és az úthálózatot. A Böszörményi úti campuson a sporttudomány és a sport hátterét fejlesztik újabb épületekkel, épületrészekkel. A 90-es évek végén kialakított ottani csarnokban energetikai korszerűsítés várható. Mivel a Dóczy utcán néhány éve épült DESOK már nem tudja kiszolgálni az igényeket, ott újabb tantermeket, irodákat, öltözőket alakítanak ki – ismertette a kancellár.
A Kölcsey Központban rendezett eseményen a Debrecen 2030 program részleteiről Papp László polgármester adott tájékoztatást, majd Kósa Lajos országgyűlési képviselő méltatta a jövőbemutató tervet. Úgy fogalmazott, hogy ennek köszönhetően Debrecen sikeres város lesz, és az ország is azzá válik.
Sajtóiroda - OCs
