Kiemelkedő műszerfejlesztés a TTK-n

Magyarországon egyedülálló szerkezetvizsgáló és analitikai műszerközpontot alakítottak ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézetében. A három korszerű nagyműszer összértéke meghaladja a 780 millió forintot.

- Világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményű és érzékenységű a három nagyberendezés, amelyek beszerzésével hazánkban páratlan szerkezetvizsgáló és analitikai műszerközpont jött létre a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán – jelentette ki Kéki Sándor a műszerfejlesztési projekt kapcsán június 19-én, szerdán tartott sajtótájékoztatón.

A TTK tudományos dékánhelyettese köszöntőjében kiemelte: a 700 MHz-es NMR spektrométer, a CE-MS tömegspektrométer és az XRD röntgendiffrakciós spektrométer beüzemelése az elmúlt 20-25 év legjelentősebb műszerfejlesztése, amelyet európai uniós forrásból valósítottak meg a Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézetében.


Kövér Katalin, a Kémiai Intézet egyetemi tanára kifejtette, hogy a nagy áteresztőképességű, integrált nagyműszeres szerkezetvizsgáló központ világszínvonalú multidiszciplináris természet- és élettudományi kutatások végzését teszi lehetővé a szerkezeti kémia, a szerkezeti biológia, a gyógyszer-, élelmiszer- és környezettudományok területén.

A projekt szakmai vezetője hozzátette, hogy a műszerközpont egyedülálló komplexitása jelentősen növeli a kutatási potenciált, olyan vizsgálatok elvégzésére ad lehetőséget, amire korábban nem volt mód, és fontos szerepe lesz a kiváló hallgatók és fiatal kutatók intézményen belül tartásában, valamint a hazai természettudományos utánpótlás nevelésében.

Gáspár Attila műszerfelelős elmondta, hogy a projekt 2016 szeptemberi indulása óta eddig 42 hazai és nemzetközi publikáció jelent meg a szervetlen és analitikai kémia legmeghatározóbb lapjaiban az Analytical Chemistry-től az Analytica Chimica Actán át a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports-ig. A tudományos közlemények mellett 13 szak-, diploma-, illetve PhD-dolgozat született a műszereken végzett kutatásoknak köszönhetően.

Bényei Attila
műszerfelelős tájékoztatójában kitért rá, hogy a fejlesztés nagymértékben hozzájárul az intézmény nemzetközi tudományos potenciáljának növeléséhez, hiszen a világviszonylatban is nagy teljesítményűnek számító berendezések révén – amelyek lehetővé teszik a kis mennyiségű, alacsony koncentrációjú, jellemzően biológiai molekulák vizsgálatát – olyan együttműködésekhez, kutatásokhoz csatlakozhat az intézet, amelyekhez korábban nem volt lehetősége.

A műszerfejlesztés a GINOP-2.3.2-15-2016-00004 számú, „Integrált nagyműszeres infrastruktúra molekulatudományi és molekuláris gyógyászati kutatásokhoz (I2M2)” című projekt keretében valósult meg összesen 807,76 millió forintból.

Sajtóiroda - TPL