Magyarországon minden tizedik újszülött túl korán, azaz a betöltött 37. terhességi hét előtt jön a világra. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikáján, valamint a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán évente mintegy nyolcszáz koraszülöttet ápolnak. Idén a legkisebb hazaadott baba a 24. terhességi héten, 430 grammal született, az eddigi legkisebb koraszülött pedig a 23. héten, mindössze 245 grammal jött világra, és ma már 9 éves.
- A koraszülöttek többsége megfelelő ellátással és korai fejlesztéssel szépen fejlődik. Ma már nem csak az a cél, hogy a babák életben maradjanak, hanem az is, hogy jó életminőséggel nőjenek fel. Az első órák és napok döntő jelentőségűek, ekkor stabilizáljuk a baba légzését, keringését és testhőmérsékletét, és ebben az időszakban a legnagyobb számos szövődmény kialakulásának veszélye is. Az ilyenkor hozott döntések és a kíméletes, szakszerű ellátás jelentősen befolyásolja a későbbi fejlődést. Ugyanilyen fontos, hogy minél előbb elkezdődjön az anyatejes táplálás, amely jelentősen védelmet biztosít többek között a fertőzések ellen. Rendkívül meghatározó ez az idő a kötődés szempontjából is, ezért bátorítjuk a szülőket, hogy a lehető leghamarabb kapcsolódjanak be gyermekük gondozásába – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Balázs Gergely, a Neonatológiai Osztály vezetője.
A szakemberek a születés után abban segítik az újszülöttet, hogy minél zökkenőmentesebben átálljon az anyaméhen belüli életről a külvilági életre. Ennek része, hogy az osztályon már több éve ép, el nem vágott köldökzsinór mellett stabilizálják a babák állapotát.
- Egy speciális, a szükséges életmentő eszközökkel felszerelt görgős asztalt állítunk a szülőágy mellé, és úgy kezdjük meg az újszülött ellátását, hogy a köldökzsinór még összeköti az édesanyjával. Ez rendkívül összehangolt csapatmunkát kíván a neonatológiai és a szülészeti személyzettől. Az életmentő beavatkozásokkal párhuzamosan így a kritikus állapotú koraszülött felé a köldökzsinóron keresztül áramló vér nemcsak stabilizálja a keringést, hanem azzal az újonnan született baba oxigént, éltető meleget, vasat és őssejteket is kap életének első néhány percében. Véleményem szerint ennek a módszernek fontos emberi, lelki oldala is van. A koraszülés helyzetében az édesanya gyakran úgy érzi, hogy tehetetlenül sodródik az eseményekkel, és semmibe nincs beleszólása. Ennek az eljárásnak az alkalmazása során viszont aktív szereplővé válik: a saját keringésével és légzésével segítheti babája első perceit – ismertette az osztályvezető.
A szakemberek a babák mellett az anyákra is nagy gondot fordítanak. Az anyaklubban szakpszichológus és neonatológus közösen ad lehetőséget a feldolgozásra, az anyatorna, a baba-mama torna és a filmklub pedig szoros közösséget teremt a hasonló helyzetben lévő szülők között. A gondoskodás a hazaadás után is folytatódik: az utógondozás teljes spektrumát a Gyermekgyógyászati Klinika nagy tapasztalatú szakemberei biztosítják.
Az osztály 2012 óta tagja egy nemzetközi szakmai együttműködésnek, a Vermont Oxford Networknek (VON), melynek célja, hogy javítsa az újszülöttek és családjaik ellátásának minőségét és biztonságát. A hálózatban 42 ország mintegy 1300 centruma vesz részt. A debreceni eredmények a legtöbb mutatóban a centrumok élmezőnyébe tartoznak, ilyen például a túlélés, az utóbetegségek és a fertőzéses szövődmények gyakorisága.
A részlegen korábban ápolt gyerekeket és szüleiket minden évben családi napon látják vendégül az osztály munkatársai a koraszülöttek világnapja alkalmából. Az idei programot vasárnap tartották a DAB Székházban.
- Rendezvényünk egyszerre figyelemfelhívás és közösségi ünnep: a hála, az összetartozás és a remény napja. A találkozások, a beszélgetések és a közös emlékek segítenek feldolgozni a múlt nehézségeit, és megerősítik a szülőket abban, hogy nincsenek egyedül. Nekünk, a klinika dolgozóinak is nagyon sokat jelent ez a nap. Amikor viszontlátjuk az egykor parányi, mára szépen cseperedő gyerekeket, az a legszebb visszajelzés a munkánkról, és erőt ad a nehéz hétköznapokhoz – tette hozzá Balázs Gergely.
A koraszülöttek világnapját 2008-ban az EFCNI (European Foundation for the Care of Newborn Infants) indította el, egy érintett szülők által alapított szervezet. Ilyenkor sok helyen lila fénybe borulnak az épületek.
A lila a koraszülöttek jelképe: egyszerre jelenti a törékenységet és az erőt, a küzdelmet és a szeretetet. A Debreceni Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez. November 15-én, vasárnap a Gyermekgyógyászati Klinika, a Klinikai Központ Elnöki Hivatalának épülete, az Innovációs Központ, a Forest Center, valamint a Nagyerdei Stadion és a Nagyerdei Víztorony is lila díszkivilágítást kapott.
Sajtóközpont - CzA
Fotó - Sajtóközpont/ Sós Tibor