A Debreceni Egyetem első szakmai tanárképzése 2016 szeptemberében indult és már az első évben több mint száz hallgató kezdte meg tanulmányait. A jubileum alkalmából rendezett múltidéző szakmai tanácskozáson az egészségügyi tanárképzés legjelentősebb momentumait, eredményeit idézték fel az Egészségtudományi Kar vezetői, oktatói, jelenlegi és egykori hallgatói.
A képzés az egészségtudomány és a neveléstudomány területén szerzett ismeretek összekapcsolásával, továbbfejlesztésével az egészséges életmódra, a megelőzésre és az egészségmegőrzésre nevel, valamint hozzájárul az életmódból és élethelyzetből adódó negatív hatások felismeréséhez is.
Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja az esemény megnyitóján mondott köszöntőjében a tanári hivatással kapcsolatban a szakma ismerete mellett az elhivatottságot, a tehetségek támogatását, valamint az empátia fontosságát emelte ki.
- Olyan szemléletet szeretnénk adni a tanárszakos hallgatóinknak, melyet a középiskolában folyó szakmai munkájuk és életpályájuk során is hasznosíthatnak. Bízunk abban, hogy a képzés ideje alatt annyi munícióval vértezik fel magukat, hogy az a következő generáció számára is hasznos lehet, az itt tanultak alapján pedig jó példát mutathatnak szakmai felkészültségükkel és hozzáállásukkal a leendő szakembereknek. A munkájukkal nem csak a kar segítéségre lehetnek, hanem a szakmára, az egészségügyi ágazatra is nagy hatást gyakorolhatnak – fogalmazott a kari vezető.
Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója hangsúlyozta, hogy a szakmai tanárképzések erős pillérei az egyetemi szintű pedagógusképzésnek.
- Büszkék vagyunk arra, hogy a Debreceni Egyetem tanárképzési rendszere sok szempontból egyedi, országosan egyedülálló módon széles képzési palettát kínál. Négy karon folyik szakmai tanárképzés, az egyetemen elérhető öt tanárképzési szakból pedig kettő Nyíregyházán működik. A tanárképzés a legalapvetőbb képzési terület, ez jelenti mindennek a kiindulópontját. A karokon lévő szakok sem működhetnének, ha nem lennének magasan képzett tanárok, nem lennének szakmák sem, ha a szakmai tanárképzés nem adná meg azokhoz a szükséges hátteret. Az egyetem missziója az, hogy az intézmény nem csak nagyvárosokban gondolkodik, hanem komplexen az egész régiót szeretné jól képzett szakemberekkel ellátni, ebben a szakmai tanárképzések nagyon fontos szerepet játszanak és rendkívül eredményesek is – tette hozzá a főigazgató.
Köszöntőjében Rusinné Fedor Anita, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, általános és tudományos dékánhelyettes felidézte a szakalapítás körülményeit és sikertörténetként írta le a képzés elmúlt tíz évét.
- Egy szakindítás és annak eredményessége mindannyiunk közös érdeme. Sok izgalommal, munkával járt, de megérte, hiszen a képzés nagy sikert aratott, erre alapozva alkottuk meg a szociális ismeretek tanára szakot is. Az egészségügyi tanárképzés már az indulás évében több mint 170 hallgatóval büszkélkedhetett, az elmúlt tíz év pedig bizonyította a szak létjogosultságát úgy, hogy közben folyamatosan alkalmazkodott a tanárképzésben bekövetkezett változásokhoz. A közös munka együttműködéseket, új kapcsolatokat hozott, sok egykori hallgatónk ma már mentortanárként segíti a jelenlegi egyetemisták szakmai fejlődését – hangsúlyozta az intézetigazgató.
A jubileumi konferencián plenáris előadásokon foglalták össze a DE ETK egészségügyi tanárképzésének eredményeit, legfontosabb mérföldköveit, átfogóan ismertették a képzés indulásának körülményeit és tapasztalatait, valamint bemutatták a képzésben részt vevő hallgatók által végzett empirikus kutatás eredményeit is.
DE Sajtóközpont - BZ