Tudományos kihívások a zenepedagógiában

A zenepedagógia, a zenetudomány és a zenei előadóművészet területén dolgozó kutatók, tanárok, művészek vitatták meg tapasztalataikat, szakmai eredményeiket és határozták meg az elkövetkező évek zenepedagógiai feladatait a hatodik Zene és Társadalom nemzetközi konferencián. A tanácskozás résztvevői a tématerület legújabb kutatási eredményeit is megismerhették.

A tanácskozás célja, hogy a hazai és nemzetközi zenepedagógiai szakemberek, előadóművészek, kutatók naprakész és innovatív pedagógiai gyakorlatokról, példákról, előadói megközelítésekről hallhassanak, különös tekintettel a zene társadalmi szerepére, hatásaira és jövőbeni kihívásaira. Az MTA DAB Székházban csütörtökön megrendezett konferencián 14 országból 54 szakember vett részt, tíz szekcióban negyvenhét szakmai előadáson számoltak be azokról az elméleti és gyakorlati irányokról, melyek formálják a zenei nevelést, a zenei kutatás, az előadóművészet jelenét és jövőjét.

Váradi Judit, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar egyetemi tanára, kutatócsoport-vezető, a rendezvény alapító elnöke kiemelte, hogy a konferencia három éve tárta ki kapuit a világ felé, nemzetközivé válása számtalan lehetőséget jelent a zenepedagógia tudományos alapon történő támogatására, erősítésére.

- Nagyon sok tudomány foglalkozik a zenével, minél több irányból közelítjük meg a témát, minél jobban megismerjük ezzel kapcsolatban más tudományok gondolkodását, annál közelebb kerülhetünk a zene hatásainak megértéséhez. Ez hazai és nemzetközi megközelítésben is igaz, Szingapúrtól Ausztráliáig, Izraelig és a környező országokig sok helyről érkező szakemberek nézeteivel találkozhatunk, ezzel együtt hasznos együttműködéseket alakíthatunk ki. 2018-ban jött létre az a kutatócsoport, mely a Neveléstudományi Doktori Program és a Zeneművészeti Kar égisze alatt működik, stabil alapot adva annak, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete támogatása mellett több olyan zenepedagógiai kutatást folytassunk, melyek a teljes régióra nézve hiánypótlóak, kiemelkedő szakmai jelentőségűek. Ezek égisze alatt foglalkozunk olyan kérdésekkel, mint például hogy miként lesz valaki zenész, mi határozza meg a választást, hogyan függ össze ez a szülői támogatással, szülői és szakmai háttérrel, a pályaválasztás kapcsán hogyan alakul a tanulók mentális egészsége. A zenepedagógiai kutatások többek között azért fontosak, mert tudományos alapot adnak olyan kérdéseknek a megválaszolására, hogy miért van hatással a gyerekekre az élő zene varázsa – fogalmazott Váradi Judit.

A tudományos szekciókban többek között szó volt az ifjúság közösségi zenében betöltött szerepéről, a hazai amatőr fúvószenekarokban megjelenő felnőttkori zenetanulásról mint élethosszig tartó közösségi aktivitásról, a logopédiai terápiák jelentőségéről a rézfúvós hangszerek megszólaltatásában, két frissen felfedezett Bach-mű előadóművészi és pedagógiai jelentőségéről, a személyes kapcsolatokon alapuló tudásáramlásról, a négy évtized alatt bekövetkezett zenekari repertoár változásairól, valamint ismertették a zeneiskolai kutatótanári program eredményeit és célkitűzéseit.

A legújabb szakmai trendek és tudományos eredmények megismerése mellett a konferencia lehetőséget adott a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítésére, a tapasztalatok megosztására, a zene és a társadalom viszonyának megértésére, valamint a különböző zenei kultúrák és megközelítések közötti párbeszéd elmélyítésére is.

Sajtóközpont - BZ