Hunyadi Mátyás és kora

A 2018-as Mátyás király-emlékév programjaihoz kapcsolódva rendez kétnapos tudományos konferenciát a legendás reneszánsz uralkodóról szeptember 20-21-én az MTA-DE Lendület Kutatócsoportja.

Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából hirdetett emlékévet a Nemzetpolitikai Államtitkárság. A Debreceni Egyetemen rendezett, Hunyadi Mátyás és kora címet viselő tanácskozás több tudományterületet érintve, interdiszciplináris megközelítéssel idézi fel a reneszánsz király korát, személyiségét, hatását kortársaira, valamint megítélését a mai magyar tudományos életben.

- Hálás téma egy konferencia számára Mátyás király, aki része identitásunknak, része magyarságtudatunknak, hiszen még a kisgyermekek is ismerik, igaz, mesehősként. Mindenkiben van egy kialakult kép Mátyásról, ami természetesen több változáson ment kertestül az évszázadok során, és ez a változás a mai napig tart – fogalmazott Bartha Elek. Az oktatási rektorhelyettes kiemelte: a konferencia szervesen kapcsolódik – az emlékéven túl – az egyetem kutatási tevékenységéhez, hiszen a bölcsészettudományon belül több tudományterület is foglalkozik azzal a korszakkal, amelyben Mátyás király élt.

- Mennyire állandó, vagy változó a Mátyásról kialakult-kialakított kép a különböző korszakokban? Mely koroknak mit jelentett? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a tudományos konferencia, amelyen remélem, újdonságokról, vagy kevéssé ismert adatokról, kutatási eredményekről is hallhatunk előadásokat – mondta Pósán László.

A Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézet, Egyetemes Történeti nem önálló Tanszék egyetemi docense Hunyadi Mátyás hangsúlyozta: ha van olyan személyiség a magyar történelemben, akit mindenki ismer, függetlenül attól, hogy Magyarországon, a Kárpát-medence más országában, vagy éppen a nagyvilág egyéb kontinensein él, Mátyás király neve mindenhol jelent valamit egy magyar ember számára.

A rendezvényen négy szekcióban tartanak előadásokat a terület tudományos szakértői, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem kutatói, oktatói. A kétnapos konferencia anyagát a tervek szerint hamarosan tanulmánykötetben publikálja az egyetem.

Sajtóiroda - BZs