Az MTA 200 programsorozat keretében érkezett június 11-én, szerdán a Debreceni Egyetemre a korábban a város napján debütált kiállítás, melynek elsődleges célja, hogy megismertesse a debreceniekkel a helyi tudományos élet legfontosabb szereplőit és közelebb hozza az emberekhez a tudományt. Az összeállítás pillanatképeket villant fel azokról a tudósokról, akikről utcát neveztek el Debrecenben, röviden bemutatja többek között Bolyai János, Maróthi György, Richter Gedeon, Kenézy Gyula, Hajós Alfréd, Balásházy János és Fazekas Mihály tudományos eredményeit.
Hodossy-Takács Előd, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottság főtitkára a szerdai megnyitón tartott köszöntőjében elmondta, hogy a város által javasolt tudósok listájából választotta ki az akadémia azokat a személyeket, akiket bemutatnak a tárlaton.
- Nemzetközelivé szeretnénk tenni az MTA tevékenységét. A debreceni tudományosságot nem lehet kétszáz évben mérni, legalább a 16. századig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk. Az akadémiának örök fejtörést okoz az, hogy miként lehetne közel hozni az emberekhez a tudományt. Ez akkor sikerülhet a legjobban, ha hétköznapi eszközöket használunk fel, az utcatáblák kiemelése révén talán a debreceniek is jobban elgondolkodhatnak a városban élt tudósok jelentőségéről – fogalmazott a főtitkár.
Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem kapcsolata történelmileg és szellemileg is összefonódik, mindkét intézmény a tudomány szabadságának és a nemzet haladásának letéteményese, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a DE vendégül láthatja a vándorkiállítást.
- Az MTA a maradandó értékek mentén működik, ez a szellemiség az egyetem számára is alapvetés, ugyanis a DE küldetése nemcsak az oktatásban és a kutatásban, hanem az értékteremtésben is áll. A Debreceni Egyetemen napjainkban huszonkilenc akadémikus dolgozik, olyan kiváló tudósok, akik tartásukkal, szakmai elhivatottságukkal is példát mutatnak. A kiállítás felhívás a tanulásra, az elmélyülésre, a továbbgondolásra, hidat képez a múlt és a jövő, az utca és az egyetem, a tudós és a diák között. Nemcsak múltat idéz, hanem életpéldákat tár elénk. Arra tanít, hogy a tudomány nem egy elvont világ, hanem ott van az utcákon, a közösségi tereken és az emlékezetben – hangsúlyozta a kuratórium elnöke.
Kun Ferenc akadémikus, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés a kar számára, hogy az akadémia fennállásának 200. évfordulóján otthont adhat egy olyan kiállításnak, mely a tudomány szeretetére, a múlt értékeire és a közösségi emlékezet fontosságára fókuszál.
- Az itt látható tablók nemcsak neves tudósokat és művészeket idéznek meg, kirajzolják Debrecen szellemi térképét, azt a láthatatlan hálót, ami összeköti Debrecent és a tudományt. A tárlat arra emlékeztet, hogy a város mindig megbecsülte legnagyobb kutatóit, tanárait és művészeit. Nevük nemcsak emléktáblákon, szobrokon, díjakon él tovább, hanem ott van a közterületek neveiben is. Karunk méltán lehet büszke arra, hogy több professzora vált az MTA tagjává, ez az egész egyetem közösségének visszajelzés arról, hogy az itt folyó tudományos munka hazai és nemzetközi szinten is meghatározó. A kiállítás megmutatja, milyen fontos a tudományos teljesítmény és azt, hogy a tudás megosztása közösségi érték – emelte ki Kun Ferenc.
A tárlat megnyitóján méltatták azokat az egyetemi szakembereket, akiket 2025-ben az MTA a tagjai közé választott, így kiemelték Szabadfalvi József, Szegedi Andrea, Barta Zoltán, Fábián István, Szabó Szilárd, Borsos Balázs, Debreczeni Attila, Hoffmann István, valamint Kun Ferenc tudományos tevékenységét.
Az Útravaló – a tudományos élet alakjai a debreceni utcanévtáblákon című vándorkiállítás két héten át látogatható a DE Természettudományi és Technológiai Kar előtéri aulájában.
Sajtóközpont - BZ
