Debrecen és a régió tudományos műhelyeinek folyóiratában Püski Levente történész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Magyar Történeti Tanszék tanára arról ír, hogyan lett Debrecen az ország ideiglenes fővárosa 1944-ben száz napra. A témához szorosan kapcsolódik Papp József helytörténész, a Debreceni Polgármesteri Hivatal nyugdíjas főmunkatársa, aki azt mutatja be, milyen volt abban az időszakban az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány elhelyezése Debrecenben.
Buczkó József egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei gyalogos katona, Henzsel Mihály orosz hadifogságban írt feljegyzéseit és verseit elemzi, melyek 1915 és 1918 között születtek, döntően a mervi hadifogolytáborban, Orosz-Turkesztánban.
Pusztai Réka és Pusztai Gábor (a DE BTK Néderlandisztikai Tanszék docense) cikke Sivirsky Antal (1909-1993) magyar születésű író, újságíró, műfordító és tanár életét, illetve kultúraközvetítői munkásságát vizsgálja a magyar és holland kulturális, irodalmi kapcsolatok keretében. Sivirsky életét, képességeit a magyar irodalom hollandiai terjesztésének, valamint a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásának szentelte. Ebben a Debreceni Nyári Egyetem is szerepet játszott.
Nyul Imre egy alig ismert építőmestert, Horváth János mutatja be, akinek nevéhez Debrecen több jeles épületének kialakítása fűződik. Ezek többségét mint építőmester jegyzi, de olyan is akad, amit ő tervezett. Középületeken kívül több lakóházat is épített, jótékonysági, adományozási tevékenysége is kiemelkedő volt.
Az interjú rovatban D. Rácz István beszélget Szaffkó Péterrel, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatójával az elmúlt tizenöt évről, Nyelvoktatás a gyorsan változó világban címmel.
A tudományos élet hírei között Benedek Máté beszámolója a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Debrecenben rendezett Kémiai és Vegyipari Szekciójáról szól.
A Debreceni Szemle teljes száma ide kattintva olvasható.
Sajtóközpont - OCs
