Az eredményeket ismertető cikket a neves Energy Strategy Reviews című folyóiratban közölték, a tanulmány a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját is elnyerte.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet professzora, Bai Attila vezetésével a társadalom energiaszükségleteivel kapcsolatos stratégiai döntéshozatalt vette górcső alá a kutatócsoport.
A professzor elmondta: több mint harminc éve foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal, elsősorban a gazdasági részével. Vállalkozóként és szakértőként is dolgozott a területen, úgy érzi, az elmélet és a gyakorlat hasznosan kiegészíti egymást mind a két területen.
- Ennek a publikációnak az ötlete nem most született, hat-hét évvel ezelőtt már megfogalmazódott bennem a gondolata. A lakossági hőenergia-fogyasztást vizsgáltuk, nevezetesen, hogy mennyit hajlandók és képesek fizetni az emberek azért, hogy kényelmes vagy inkább környezetbarát energiaforrásokra alapozott módon kapják ezt a hőenergiát. Tehát nem magáért az energiáért, hanem annak a környezetbarát vagy kényelmes voltáért mennyit hajlandóak fizetni – ismertette Bai Attila.
Először egy TDK-dolgozatban foglalkoztak a témával, majd egy Q2-es tudományos cikk jelent meg a 2021-es év elején, de az eddigi legrészletesebb (Publikációs Díjat nyert) tanulmány az Energy Strategy Reviews Q1-es folyóirat hasábjain látott napvilágot.
- A legújabb munkánkban részt vett statisztikus, szociológus és ökonómus is, hogy szakmailag minél pontosabban tudjuk jellemezni a vizsgálatunkat. A kérdőíves kutatásunk országos szinten reprezentatív, a módszertanban pedig a hibrid választási modellezést alkalmaztuk. A célunk többek között az volt, hogy megpróbáljuk a népességet olyan klaszterekbe beosztani, amelyek egymástól nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkeznek az energiafogyasztás szempontjából – mondta a GTK oktatója.
Az eredmények alapján a szokásos, korábban is igazolt sztereotípiák is kimutathatóak voltak, például az emberek egyöntetű véleménye, hogy a tűzifa nagyon környezetszennyező és drága energiaforrás. A földgázhoz pedig az társul mindenkinél, hogy olcsó és kényelmes energiatípus.
- Azt találtuk, hogy van egy jelentős szegmens, a teljes népesség 29 százaléka, aki egyszerre kényelem- és környezet-orientált. A nagyon környezetbarát alternatíva a tüzelőanyagok esetén mintegy 50 százalékkal, a kazánok esetén csaknem 20 százalékkal múlja felül a kényelmességért fizetendő felárat. Akik ide tartoznak, viszonylag jobb anyagi körülmények között élnek és általában fiatalabbak. Egy másik klaszter – elsősorban a nyugdíjasok – főként az energiaforrás árát nézik. Vannak olyanok is – jellemzően a nagyvárosokban élők –, akik inkább arra érzékenyek, hogy mennyibe kerül maga a berendezés, amivel eltüzelik a hőforrást. Ami külön érdekességet adott a kutatásnak, az egy olyan szociológiai felmérés, amellyel megpróbáltuk a döntések hátterét feltérképezni. Eredményeink hasznosak lehetnek egy szelektív támogatási politika kialakításához, a döntéshozók számára is tudunk tippeket adni, hogy pontosan kiket érdemes megcélozni az egyes energiaforrásokkal. Összességében kijelenthető, hogy Magyarországon a környezetbarát jelleg értéke lényegesen meghaladja a kényelemnek az értékét – részletezte Bai Attila, aki arról is beszámolt, hogy már dolgoznak a folytatáson is. Ezúttal arra kíváncsiak, hogy a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború és az energiaválság hogyan alakította, alakítja át az emberek tudatát, elvárásait, fizetési hajlandóságát.
A professzor a Publikációs Díj kapcsán megjegyezte, hogy kivételesen nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést. Bai Attila fontosnak tartotta kiemelni a szerzőtársait is, hiszen a megvalósult kutatás és az elnyert díj ugyanannyira az ő érdemük is.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját 2024-ben huszonöten érdemelték ki, a díj odaítélésének feltétele, hogy az egyetem kutatói a kiírást megelőző évben Q1/D1-es besorolású folyóiratban publikálják eredményeiket. A megújuló energiaforrások környezeti és komfortértéke kevésbé vizsgált terület, így nemzetközi szinten is innovatívnak tekinthető az elkészült és díjazott tanulmány.
Sajtóközpont
