Kerekasztal a biomassza jegyében

A körforgásos biomassza-gazdaság kutatási hátteréről egyeztetett a Debreceni Egyetem öt kara és a DEHÖK Környezetvédelmi Bizottsága. A témában érintett kutatók az Európai Unió stratégiájáról is tájékoztatást kaptak, ami a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt.

- A fosszilis forrásokra épülő ipari társadalmak elmúlt 200 év alatt elért hatalmas gazdasági, technológiai fejlődése a környezet állapotának romlását is előidézte. A környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság érdekében az eddigi lineáris gazdaságszemléletet felváltja a természeti körfolyamatokat leképező körforgásos biomassza gazdaság – emelte ki bevezetőjében Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, az április 26-án tartott kerekasztal-beszélgetés kezdeményezője.

Az Európai Bizottság 2012-ben indította el a biomassza-alapú gazdaságra vonatkozó stratégiáját és akciótervét három pillérre: a kutatásfejlesztésre, a résztvevők hálózatba kapcsolására, valamint a piac beindítására, a versenyképesség növelésére alapozva.

- A fenntartható gazdálkodás természeti körforgáson alapuló értelmezése kivitelezhetetlen kutatás és innováció nélkül – erre hívta fel a Debreceni Egyetem kutatóinak figyelmét az EU Állandó Magyar Képviseletének szakdiplomatája, Kovács Barna.

- A Horizont 2020-programban 3,8 millió eurót irányoztak elő biomassza-kutatásokra a mostani 7 éves ciklusra. Bár 2 év még hátra van, látható, hogy a pályázók között sajnos elenyésző számú, 10 százalék alatti a kelet-közép európai. Fel kellene zárkóznunk az északi és nyugat-európai országokhoz, hiszen a következő ciklusban is legalább ugyanennyi, sőt nagy valószínűséggel még nagyobb összeg áll majd rendelkezésre – emelte ki Kovács Barna.

A kerekasztal-beszélgetésen egyeztették az egyetem különböző karain folyó, biomasszával kapcsolatos kutatásokat. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon például 2001 óta foglalkoznak fehérjekoncentrátumok előállításával, és integrált rendszerű akvakultúrát működtetnek. A Műszaki Kar többek között környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási kutatásokban érintett, míg a Természettudományi és Technológiai Kar szakemberei növényi és állati biomasszával is dolgoznak, például a termálvíz, a szennyvíziszap vagy éppen az algatörzsek vizsgálatában.

Kapcsolódik a körforgásos biomassza-gazdaság koncepciójához még a Gazdaságtudományi Kar, amely koordinálja a Magyar Tudományos Akadémia Körforgásos Gazdaság Osztályközi Bizottságát, illetve kiszolgáló technológiai partnerként az Informatikai Kar is.

Az egyetemi egységek az április 26-ei egyeztetésen megállapodtak abban, hogy együttműködési lehetőségeket keresnek a természeti körforgáson alapuló, fenntartható gazdálkodás előmozdítása érdekében.

 

Sajtóiroda - TH