Megjelent a Debreceni Szemle legújabb száma

A tudományos folyóirat idei utolsó kiadványában nagy teret szentelnek Debrecen demográfiai jövőjét és fejlesztési terveit érintő kérdéseknek a DE TTK Földtudományi Intézet szakembereinek közreműködésével. Egyebek mellett az idén 30 éves Baráti Körről is megemlékeznek a legfrissebb számban, de egy feledésbe merült debreceni építészmérnök, Vári Szabó Tibor élete és munkássága is megismerhető.

Egy évszázada született Karasszon Dezső, aki a cívisvárosi református lelkészképzés meghatározó alakja volt a nyolcvanas-kilencvenes években. Az Ószövetség debreceni professzoráról Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára írt, illetve egy, a család által rendelkezésre bocsátott egyik kéziratának közlésével emlékeznek meg a centenáriumáról.

A Debrecen demográfiai jövőjét és fejlesztési terveit érintő témakörben három írás is olvasható. Kozma Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) Földtudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének 1990 utáni változásáról ír az a népszámlálások tükrében. 

Belső szuburbanizáció Debrecenben címmel Pénzes János, a DE TTK Földtudományi Intézetének docense és Hegedűs László Dávid, a Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. forgalomfejlesztési főmunkatársa közölt tanulmányt, melyben térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgálták meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását.

Molnár Ernő, a DE TTK Földtudományi Intézetének egyetemi docense, illetve Radics Zsolt, az intézet adjunktusa is közölt egy cikket a témában: a 2010-es évtized második felében kibontakozó debreceni iparfejlesztés már látható, illetve jövőbeli hatásait, a problémakörlehetséges vizsgálati szempontjait járták körül az elérhető statisztikai adatok és a globális termelési hálózatok koncepciójának felvonultatásával.

A folyóiratból Nyul Imre tanulmányának köszönhetően egy feledésbe merült debreceni építészmérnök, Vári Szabó Tibor életét és munkásságát ismerhetik meg az olvasók. 

Kulcsár Attila tanulmánya egy Nyíregyházáról, Debrecenből és a Műegyetemről induló építészkarriert mutat be. Mint írja, Szabó János Párizsban, tengereken túl, Kanadában és Közép-Keleten is bizonyította tehetségét, gyarapítva a magyar felsőoktatás és szellemiség hírnevét. Virágos Zsolt Kálmán tollából olvasható a Megjegyzések Oravecz Imre A rög gyermekei című regénytrilógiájáról című publikáció. Horváth Attila pedig a debreceni repülőteret 1944. augusztus 23. és október 8. között ért légitámadásokat ismerteti.

A Tudományos élet hírei rovatban ezúttal a Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre egyesület elmúlt harminc évéről emlékeznek meg. A Tehetséggondozásért Éremről is sok érdekes információhoz juthatnak az érdeklődők, ahogyan a híres algebraprofesszor, Kertész Andor halálának 50. évfordulója alkalmából tartott emlékülésről is. 

A Könyvszemlében az alábbi öt szerzeményről olvashatnak ismetetőt az olvasók: Pete László: Polgárháború Dél-Olaszországban. A brigantaggio és a magyar légió; Lente Gábor: Tudomány a Dűne univerzumában; Tamáska Máté (szerk.): Dunai kikötők Bécstől Újvidékig; Csepelyi Adrienn: Campus 15 – Egy fesztivál másfél évtizede; Kaposi József, Kerekesné Horváth Ilona (szerk.): Új tantárgypedagógiai kutatások, Innovációk és elemzések.

A Debreceni Szemle legfrissebb, 2024/4. lapszáma itt olvasható.


Sajtóközpont