Könyvbemutató a Debreceni Oktatáskutató Műhelyben

A közelmúltban megjelent legfrissebb kiadványokat ismerhették meg az érdeklődők szerdán a Debreceni Oktatáskutató Műhely könyvbemutatóján. A Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában rendezett eseményt hatodik alkalommal, idén is a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva szervezte meg a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete.

A rendezvénysorozat célja, hogy az intézethez, valamint a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programhoz kötődő munkatársak a szélesebb szakmai közönség előtt is bemutassák munkáikat, kutatásaik eredményeit.

- A most bemutatott kötetek széles körű tematikai palettája is mutatja, hogy a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet egy olyan tudományos műhelyt biztosít kutatói számára, ahol inspiráló szakmai környezetben nyílik lehetőségük új kutatási irányok megfogalmazására, az adatok összegyűjtésére és az elemzések közös értelmezésére hazai és nemzetközi szinten egyaránt – fogalmazott köszöntőjében Csatár Péter, kiemelve, hogy az intézet nemcsak oktatási, hanem kutatási és publikációs tevékenysége révén vált zászlóshajóvá az utóbbi években. 

A DE BTK stratégiai és gazdasági dékánhelyettese hangsúlyozta: az intézet égisze alatt, bekapcsolódva a közös munkába mindenki megtalálhatja helyét a tudományos életben, és tevékenységével, publikációival hozzájárulhat a műhely sikereihez.

Pusztai Gabriella, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgatója megnyitójában professzori tevékenységének több mint egy évtizedes távlatában a publikációs stratégiák szempontjából értékelte az eddig elért eredményeket, ismertetve a három pillért: a kiadványok, a folyóiratok, folyóiratcikkek hazai és nemzetközi megjelentetését, valamint a publikációk népszerűsítését.

A professzor kiemelte az egyetemi kiadó, a DuPress közreműködésével létrehozott Oktatáskutatás a 21. században című sorozatot, amelynek a 2015-ös indulás óta 12 kötete jelent meg, a legkiválóbb doktori értekezések alapján született első művek, doktori mestermunkák színvonalas megjelentetését biztosító Oktatáskutatók könyvtárát, a 2006-ban megszűnt, majd újraindított Pallas Debrecina magyar és angol nyelvű tankönyvcsaládot, ami  a hallgatók számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget, valamint a mára már 16 kötetessé bővült Régió és oktatás sorozatot, ahol elsősorban kutatási projektek keretében készült tanulmányok jelennek meg ugyancsak angol és magyar nyelven. 

- A publikációs stratégia másik pillére az a fejlesztő munka, ami kimagasló, Q1-Q2 besorolású nemzetközi folyóiratcikkek publikálására tette alkalmassá kutatóinkat, valamint a saját folyóiratok, elsősorban a 2019-ben alapított Central European Journal of Educational Research című nemzetközi folyóirat, ami bekerült az egyetem Scopus felkészítő programjába is. Ugyanakkor fontos, hogy könyveinket, cikkeinket a tudományos közösségi hálózatok platformjain is megosszuk, a hallgatók eléréséhez pedig remekül hasznosíthatók a közösségi felületek, és egyre népszerűbbek a tankönyveinkhez kapcsolódó, Youtube-csatornánkon megosztott videók is – sorolta Pusztai Gabriella.

A hallgatókból, oktatókból álló közönség elsőként a Kovács Klára és Pallay Katalin szerkesztésében megjelent Oktatók a kárpát-medencei felsőoktatásban. Munkajellemzők, jóllét és eredményesség című tanulmánykötetet ismerhették meg, amely öt Kárpát-medencei ország (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia) elsősorban határ menti térségeiben lévő felsőoktatási intézmények oktatóinak jóllétének, munkakörülményeinek és eredményességének hátterét vizsgáló kutatás eredményeit mutatta be.

Dabney-Fekete Ilona: International higher education című könyve a nemzetközi hallgatóknak és doktoranduszoknak készült, akik érdeklődnek a globális felsőoktatási politika és kutatás világa iránt vagy doktori tanulmányaikat e témakörben tervezik.

Kocsis Zsófia: A hallgatói munkavállalás mint kétélű kard. A hallgatói munkavállalás sajátosságai és egyetemi pályafutásra gyakorolt hatása egy regionális tudományegyetemen című kötete bemutatta a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében 2012 és 2020 között végzett vizsgálat eredményeit, feltárva, hogyan alakultak a munkavállaló, nappali tagozatos egyetemisták demográfiai és társadalmi jellemzői, illetve munkavégzési profiljuk az érintett időszakban.

Pallay Katalin: Mobilitás, karrierépítés és integráció: A Balassi Intézet kárpátaljai hallgatói című könyve egy alapkutatás eredményeire építve figyelemreméltó hozzájárulást tudott nyújtani a nemzetközi mobilitáskutatás elméleti hátterét megalapozó tudományos vitákhoz.

A rendezvényen mutatták be továbbá Polónyi István oktatásstatisztikai elemzéseket tartalmazó munkáját, valamint Vincze Tamás András A sorsformáló pedagógusösztön című új könyvét, mely Németh László pedagógiai gondolkodásának feltárására vállalkozott.

Sajtóközpont – BZs