A tanácskozáson felszólaló szakemberek megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben egyre többen jelentkeznek mérnökképzésre, ami örvendetes, mert a hazánkban mind nagyobb számban megjelenő iparvállaltoknak sok jól képzett mérnökre van szükségük. Ugyanakkor a mérnökképzés tömegessé válása nehézségekkel is jár, a Z generáció tagjainak például más a hozott tudásuk és a motivációjuk, mások a tanulási módszereik, mint elődeiknek.
A csaknem háromezer hallgatót képző Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) tudományos dékánhelyettese helyzetértékelésében kifejtette: mivel műszaki területen nem követelmény az emelt szintű érettségi matematikából és fizikából, egyre több olyan jelentkező kerül be, akik nem annyira felkészültek, mint a korábbi jelentkezők. A bolognai rendszerben az egyetemeken alapképzésben együtt tanítják azokat, akik üzemmérnökök, tervező mérnökök vagy mérnöktudósok lesznek, így nehéz a differenciálás.
- Ezekre a problémákra új oktatásmódszertani megoldásokkal lehet válaszolni. Az egyik ilyen lehet, hogy azokat, akikről már az elején látszik, hogy mester- vagy doktori képzésben folytatnák tanulmányaikat, az alapképzésben külön kezeljük. Ennek a megvalósítása azonban plusz erőforrásokat igényel, például több oktatóra, több tanteremre van szükség – fogalmazott Kocsis Imre.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke, okleveles építőmérnök is kiemelte, hogy a középiskolában tanuló diákok jelentős része középfokú érettségi után szeretne bejutni a műszaki felsőoktatásba.
- Nem homokra, hanem sziklára kellene alapozni, építkezni. Az ipar azt várja az egyetemről kijövőktől, hogy olyan tudással rendelkezzenek, mint akiknek már legalább tíz év gyakorlatuk van. A problémát kétféleképpen lehetne megoldani: vagy növelni kellene a felsőoktatási képzési időt vagy kötelezővé kellene tenni a műszaki felsőoktatásba jelentkező középiskolásoknak az emelt szintű matematika érettségit – vélekedett Liska András.
Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az újkori történelem során a nagy gazdasági fellendülések elindításához rátermett mérnökökre is szükség volt.
- Így történt ez például a magyar reformkor idején is. A mérnökök olyan pályára tudták és tudják állítani Magyarországot, ami az egész társadalom javát tudja szolgálni, vagyis a mérnöki tudás kulcsfontosságú – tette hozzá.
A tanácskozáson egyebek mellett szó esett még a Z generáció oktatásának lehetőségeiről, arról, miként hatottak a Nemzeti alaptanterv változásai a mérnökképzésre és az is kiderült egy előadásból, milyen eredményekkel jár az ipar és a felsőoktatás együttműködése. A konferencia panelbeszélgetéssel zárult.
Sajtóközpont - OCs
