A rendezvény hétfői megnyitóján Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese méltatta a BTK keretében több mint hét évtizedes, eredményes oktató- és kutatómunkát folytató Szlavisztikai Intézet tevékenységét.
- Tekintélyes szakmai műhely, amely külföldi kutatók sorával áll szakmai kapcsolatban, ugyanakkor az intézet maga is nemzetközi szintű kutatókat adott a tudományos életnek, hallgatóinak száma pedig állta és állja a társadalmi változásokat követő hullámzást – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Bartha Elek kiemelte: jelenleg a teljes képzési paletta elérhető az intézet hallgatói számára alapképzésben, diszciplináris és a fordítói mesterképzésben, tanári, valamint doktori képzésben egyaránt.
A tanácskozáshoz több országból, így Oroszországból is többen online csatlakoztak.
- Megengedhetjük-e magunknak, hogy felidézzük az alakját annak a kulturális örökségnek, amelynek státuszát a közelmúlt megingatta, mivel a „kutatásunk tárgya” olyan módon pozicionálódott a világban, ahogyan mi, a távoli 19. századi orosz irodalommal foglalkozó kutatók talán álmunkban sem gondoltunk? – tette fel a kérdést megnyitójában Regéczi Ildikó.
A DE BTK Szlavisztikai Intézet igazgatója hangsúlyozta: a konferenciára jelentkező résztvevők talán úgy gondolják, hogy az ismeret, az új kutatási eredmények ebben a mégoly kultúraellenes, háborús helyzetben is megkövetelhetik a jogot arra, hogy befolyásoló tényezőként csak az értelmet és az emberi nem szellemi-lelki megtartását biztosító viszonylatokban szerepelhessen.
- Ezért törekszünk annak megértésére, hogy miben rejlik az a művészi többlet, amely Csehov műveinek túlélését, a szinte egyetemes befogadói érdeklődést igazolja – fogalmazott Regéczi Ildikó.
A csehovi életmű aktualitását mutatja a művei iránti folyamatos érdeklődés, darabjait ma is játsszák a világ színpadain, prózaszövegeinek új és új fordításai készülnek világszerte, így Magyarországon is.
A konferencia külön szekcióban mutatta be a csehovi poétikát és irodalmat, filmes és színházi adaptációit, valamint az írásai nyomán készült átdolgozásokat.
A neves Csehov-kutató, Alekszandr Kubaszov magyar vonatkozású témát választott plenáris előadásához, hiszen az idén elhunyt Eötvös Péter Három nővér című operáját 2019 májusában a Jekatyerinburgi Színházban is bemutatták.
Előadás hangzott el – többek között – a Csehov-művek befejezetlenségének problematikájáról, hatásáról a detektívtörténetekben, valamint Lukáts Andor 1991-es A három nővér című sajátos, a rendszerváltás éveibe átültetett filmadaptációjáról is.
A Csehov halálának 120. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar és a nemzetközi ruszisztika képviselői a Csehov-kutatás aktuális kérdésein túl az orosz irodalom oktatásának mindennapi tapasztalatát is megosszák egymással.
Csehov életét, munkásságát, műveinek utóéletét a tanácskozás résztvevői mellett az érdeklődők is megismerhették a Főépület 2. emeleti kerengőjén nyílt poszterkiállításnak köszönhetően.
Sajtóközpont - BZs
