Közelebb hozták a tudományt a fiatalokhoz

Ezernél is több diákot vonzott a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara által életre hívott, Kalandozások a Természet- és Műszaki Tudományokban című rendezvénysorozat első programja a Kölcsey Központ Nagytermében. Az esemény megnyitóján Ősi Attila paleontológus mutatta be az őslénytan érdekességeit.

A program célja, hogy a természet- és műszaki tudományokat bemutassák a diákok számára, lássák, milyen érdekességek várnak rájuk, ha ezt a területet választják a továbbtanulásukkor. 

- Az előadás egy nagyobb rendezvénysorozat első állomása. Kalandozások a Természet- és Műszaki Tudományokban címmel indítottuk útjára a szériát, úgy tervezzük, hogy félévente kettő-három hasonló eseményt tartunk majd. Aktuális tudományos témákat, új felfedezéseket szeretnénk bemutatni, olyanokat, amelyek foglalkoztatják a fiatalságot és nap mint nap találkozhatnak velük a médiában. Minden témához olyan előadókat igyekszünk felkérni, akik világhírű művelői a saját területüknek, és emellett országosan is ismertek, rendszeresen megszólalnak a televízióban, a rádióban, az interneten, esetleg van saját podcast-műsoruk, netán YouTube-csatornájuk – mondta el a hirek.unideb.hu portálnak az esemény kapcsán Kun Ferenc.

A Természettudományi és Technológiai Kar dékánja kiemelte: a szerdai nyitányra olyan témát választottak, amely mindenkit érdekel és megmozgat, így esett a választásuk a dinoszauruszokra.

- Mindenki hallott már róluk, sokaknak volt olyan korszaka, mikor imádta őket, az én kislányomnak is van plüss T-Rexe. Viszont kevesen tudják azt, hogy miként is fedezték, fedezik fel a dinoszauruszokat, azt még kevesebben, hogy Magyarországon is végeztek sikeres ásatásokat ennek kapcsán – ismertette a kari vezető.

Dinoszauruszok nyomában Magyarországon és a nagyvilágban - ásatásoktól a 3D modellezésig címmel mutatta be az őslénytan érdekességeit Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének paleontológusa. 

- Az a tapasztalatom, hogy kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt érdeklődnek a dinoszauruszok iránt, talán ez a hívószó, de egyáltalán a múlt, a távoli, sok millió évvel ezelőtti élővilág megismerése önmagában egy nagyon jó dolog, ami valamilyen szinten mindenkit foglalkoztat, kit pár perc erejéig, kit egy életen át. A mai előadás fő csapásvonala a bakonyi dinoszaurusz-kutatás és annak eredményei. Próbálom olyan megvilágításba helyezni a dolgot, hogy ezeknek a diákoknak, akik előtt még ott az élet és a jövő, világos legyen, a természettudományok az egyik, ha nem a legfontosabb tudományos diszciplína. Annyira felgyorsult a világ, és olyan könnyen elérhető minden az online térben, hogy úgy veszem észre, a diákokat minden csak felületesen érdekli, nem mélyülnek el semmiben, pedig ez pont a tudományos világ esetében szükséges lenne – emelte ki Ősi Attila.

A neves paleontológus előadásában felidézte: a mai Magyarország tekintetében először 1966-ban találkoztak elődeink dinoszauruszok leleteivel, amelyek lábnyomok voltak. Érdekesség, hogy az ezekhez, a Mecsekből származó lábnyomokhoz tartozó csontokat a mai napig nem találták meg. 

Ismertette, miként is kezdte el érdekelni az őslénytan világa, és hogyan vágott bele társaival abba a sziszifuszi kutatómunkába, amelynek eredményeként felfedezték a híres bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyet. Kiemelte: mikor dínócsontot keres valaki, akkor nem magát a csontot kutatja, hanem a kőzetet, az egykori üledéket próbálja megtalálni. Lassan 25 éve tartanak az ásatások azon a bizonyos bányaterületen, ahol ezeket a körülbelül 85 millió éves, tehát a Kréta időszakra tehető kőzetrétegeket bontják, amelyekben megtalálták az első csontleleteket. Onnan került elő például a Hungarosaurus tormai névre keresztelt páncélos dinoszaurusz.


Ősi Attila arról is szólt, miként is zajlanak az ásatások, milyen aprólékos munka folyik, hogyan preparálják ki a kőzetekből a maradványokat. A csontok értelemszerűen nem olyanok, mint anno, immár nehezek és törékenyek, mielőtt kiemelik ezeket, előbb meg kell tisztítani, körbe kell ragasztani és aztán kőzettel együtt, fóliába, majd gipszbe becsomagolva lehet szállítani. Ezt követi a preparálás, amely sokszor napokig, hetekig is eltart. A mai technikáknak, például a 3D modellezésnek hála tudják láttatni ezeket az egykori töredékes leleteket olyan formában, hogy mindenki megértse, mik is voltak ezek. 

A prezentáció végén a bátrabbak feltehették kérdéseiket, az érdeklődés pedig nem maradt elismerés nélkül, hiszen nem csupán a válaszokat kapták meg, a TTK ajándékcsomagokkal is készült.


 

Sajtóközpont - KSzD