Konferencia az időskori aktivitásról

Többek között a hatvan év felettiek elmagányosodásáról, a gerontológia tudományos kihívásairól tanácskoztak a szakemberek a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán. A résztvevők hat magyar és öt angol nyelvű szekció előadásain ismerték meg a legfrissebb tudományos eredményeket.

Idén tizenötödik alkalommal rendezte meg az idősödés kérdésével foglalkozó Gerontológiai Napok Nemzetközi Tudományos Konferenciát a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara (ETK). Rusinné Fedor Anita, az ETK általános és tudományos dékánhelyettese a konferencia megnyitóján kiemelte: a világ számos országában érződik az elöregedés demográfiai, gazdasági és társadalmi hatása.

- Az alacsony gyermekszám magától értetődően együtt jár az öregedő társadalmak megjelenésével. Ez komoly feladatok elé állítja a szakpolitikát, a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek képviselőit, a szociális és egészségügyi szervezeteket, a témával foglalkozó kutatókat. A hatvanöt éves és ennél idősebb korosztály létszáma folyamatosan nő, 2050-re megkétszereződik. Magyarországon 2070-re eléri a harminc százalékot, ami azt jelenti, hogy minden harmadik személy hatvanöt éves és annál idősebb lesz. Az öregedés magában rejtheti a szerepek feladását, a munka világából való kikerülést, amivel együtt járhat a társas kapcsolatok elvesztése. Mindez kritikus életkori helyzeteket eredményezhet. Ezekre a változásokra azonban fel lehet készülni, az alkalmazkodás sikerességét a felnőttkori felkészülés határozza meg. A teljesítményalapú társadalomban a feleslegesség érzése elkerülhető a megtervezett időtöltés, a fiatalabb generációk támogatása révén, ezek segíthetnek az időseknek visszatérni a társadalmi vérkeringésbe – mondta a kari vezető.

A dékánhelyettes hozzátette: az idős emberek életminőségének javítása, a fizikai aktivitás megőrzése mellett a mentális egészség fejlesztése szempontjából a gerontológiával foglalkozó kutatásoknak, tanácskozásoknak, a témával foglalkozó szervezeteknek kiemelt jelentőségük van, hiszen a kutatási eredmények megismerhetők, és az új kihívásokról is lehet beszélni.
Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere elmondta: fontos, hogy a városban egy olyan képzőközpont működik, mely erős tudományos hátteret ad a gerontológia témájában Nyíregyháza közösségének. Hozzátette: az egyetemi szakmai tudásbázishoz az önkormányzat az időseket aktívan tartó programokkal csatlakozik.

A nemzetközi konferencia résztvevői öt szekcióban hallhattak előadásokat, többek között az időskori magány és izoláció csökkentéséről, az ezt segítő programokról, a pandémia idősgondozásban tapasztalt kihívásairól és tanulságairól, a demenciához társuló viselkedési és pszichés tünetek enyhítéséről, a mentális és fizikai egészség megőrzéséről, valamint az időskori esések megelőzését célzó ápolási lehetőségekről. A tanácskozás második napján az idősödés témáját kutató szlovák, görög, dél-afrikai és portugál egyetemek, szervezetek szakembereinek kutatási eredményeit, terápiás tapasztalatait ismerhették meg.

A rendezvényen bemutatkoztak az idősgondozásban tevékenykedő hazai és nemzetközi intézmények, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Oktatókórház egészégfejlesztési munkatársai pedig állapotfelmérést, testsúly- és vércukorszint, valamint vérnyomás-mérést végeztek a helyszínen.

Sajtóközpont - BZ